promotions.hu
Keresés
Menü megnyitás
Tízmillió éves térkép a Kárpát-medencéről, alig volt szárazföld, zsiráfok sétálgattak a partokon

Tízmillió éves térkép a Kárpát-medencéről, alig volt szárazföld, zsiráfok sétálgattak a partokon

Borítókép:  Profimedia / illusztráció
Történelem & Tudomány
Kategória fejléc
Promotions

Budapest, Debrecen és Szeged is víz alatt lett volna alig néhány millió évvel ezelőtt.

Földtörténeti szempontból 10 millió év lényegében csupán kőhajításnyira van – ha az emberiséget és a civilizációt nézzük, akkor viszont már egész más a helyzet, az első modern emberek ugyanis csak néhány százezer évvel ezelőtt jelentek meg bolygónkon. Az első emberszabásúak, vagyis a Griphopithecusok már, illetve még éltek akkor, amikor a mostani Magyarország helyén egy hatalmas őstenger volt.

A Pannon-tenger a Parathetys-óceán darabjaira szakadása után jött létre, melynek nagyjából 12 millió évvel ezelőtt, a domborzati változásoknak köszönhetően szép-lassan minden kapcsolata megszűnt a világóceánokkal.

A több mint 9 millió évig tartó létének végjátéka ekkor kezdődött meg, először édesvizűvé vált, a feltöltődés során pedig nagyjából félmillió évvel ezelőtt minden folyékony nyoma eltűnt a Kárpát-medencéből.

Ez utóbbi, egyetlen mondatban lerendezett folyamat azonban 5 millió évet vett igénybe, a Parathetys pedig egészen a mai Németországtól Kirgizisztánig tartott, tehát minden túlzás nélkül óriási volt és ekkor már lényegében a világ valaha volt legnagyobb tavának számított, 2,8 millió négyzetkilométeres kiterjedésével. Az ebből leváló Pannon-tenger persze jóval kisebb volt, 250 ezer négyzetkilométere azonban így is szinte az egész Kárpát-medencét beterítette.

Különleges élőlényeknek adott otthont

Nehéz elképzelni, de annak idején Magyarország területén őscápák úszkáltak, az üledékekből pedig egyértelműen kiderült, mi zajlott itt évmilliókkal korábban. Szintén érdekes a mostani térképekkel összevetni a vízfelületet, ahogy az a lentebb található videóban is látható!

Nem kevésbé különös, hogy a Pannon-tenger partjainál zsiráfok, tapírok és ősteknősök életék életüket, rájuk pedig olyan vadorzók vadásztak, mint a mai aligátorok távoli rokonai, a diplocynodok. A vízi és a parti élővilág is egyedülálló volt, amit az évmilliók fejlődésének köszönhetünk.

A balatoni magaspartok ma is őrzik ezeket az üledékeket, melyek helyenként 3-4 kilométer vastagságúak voltak. Joggal gondolhatnánk, hogy a Balaton is ennek az őstengernek a maradványa, ám ez nem így van, a tó kialakulása ugyanis alig 15 ezer évvel ezelőtt következett be, és nagyjából 5 ezer évvel ezelőtt nyerte el jelenlegi formáját.