Az imádott női fáraó szomorú története, akinek emlékét fia akarta kitörölni a történelemből

Henemetamon Hatsepszut, uralkodói nevén: Maatkaré, görögösen Amessziszaz az ókori Egyiptom egyik legkiemelkedőbb női fáraója volt, aki körülbelül i. e. 1479 és 1458 között uralkodott. Az Újbirodalom 18. dinasztiájához tartozott, története azért is különleges, mert gyönyörű volt és nőként töltött be sikeres fáraói szerepet, amely hagyományosan férfi uralkodóknak volt fenntartva. Hatsepszut uralma alatt béke és gazdasági fellendülés jellemezte Egyiptomot, számos nagyszabású építkezést indított, amelyek jelentős nyomot hagytak az egyiptomi kultúrában. Halála után azonban mégis igyekeztek kitörölni az emlékét.

Hatsepszut III. Thotmesz lányaként született, édesanyja Ahmesz királyné volt. Férje, II. Thotmesz volt, aki egyben – ahogy az gyakran előfordult akkoriban – mostohatestvére is volt. Férje halála után mostohafia, III. Thotmesz vált hivatalosan fáraóvá, de mivel még gyerek volt, Hatsepszut mint régens kormányozta az országot.

Átvette a fáraói címet a fiától és férfiként élte az életét

Néhány év múlva azonban Hatsepszut maga vette át a fáraói címet, és teljes jogú uralkodóként kezdte el vezetni Egyiptomot. Ehhez szokatlan módon lemondott minden nőiesslóégéről és férfi fáraóként ábrázoltatta magát a művészetben. Kopaszra borotváltatta a fejét, álszakállat hordott és férfias öltözékben járt, hogy legitimitását hangsúlyozza.

Hatsepszut sokak szemében csalónak tűnhetett, mert nem férfinal született, de tény, hogy uralkodása alatt jelentős építkezési projektek zajlottak. Köztük a híres halotti temploma, a Deir el-Bahari építése a Nílus nyugati partján, Luxor közelében. A templom teraszos felépítésű és domborművekkel díszített, amelyek Hatsepszut isteni származását és uralkodói eredményeit mutatják be.

A fáraónő hírnevéhez fűződik a Punt földjére tett híres kereskedelmi expedíció, amely értékes árukat, például mirhát, tömjént, aranyat és egzotikus állatokat gyűjtött. Ez az expedíció jelentős gazdasági hasznot hozott Egyiptomnak, és megerősítette az ország kereskedelmi kapcsolatait.

Sikerei ellenére a fáraónő emlékét el kellett pusztítani

Hatsepszut sokat tett azért, hogy uralkodását isteni eredetűként ábrázolja. Azt állította, hogy Amon isten lánya, akinek közvetlen utasítására lett fáraó. Uralkodása alatt békét és stabilitást sikerült fenntartania, katonai konfliktusok nélkül. 

Huszonegy évig tartó uralkodás után halt meg, trónját mostohafia, III. Thotmesz vette át, és első dolga volt, hogy eltüntetesse Hatsepszut nevét és ábrázolásait. Mindezt azért tette, mert elődje nő volt, és ez kellett ahhoz, hogy saját hatalmát hangsúlyozza, visszaállítsa a hagyományos férfi fáraók sorát.

A történészek sokáig nem is tudtak a női fáraóról, olyan jól sikerült az emlékek eltörlése. Csak a modern régészet tárta fel újra életének és uralkodásának részleteit. Mára a történészek és régészek munkájának köszönhetően Hatsepszut újra elnyerte méltó helyét az egyiptomi történelemben.