Sokkolta a tudósokat, a gízai piramis belsejében fedezték fel, mindegyiknek van egy ikertestvére

Az egyiptomi érdekességek mindig is érdekelték a magyar embereket is - különös tekintettel a piramisok építésével kapcsolatos rejtélyek, merthát vannak olyan dolgok, amik elég komoly kérdéseket vetnek fel. Köztudott, hogy a piramisokat temetkezési céllal építették, és a gízai piramisról például úgy tudják a tudósok, hogy 20 év alatt készült el; de hogy tudtak ennyi idő alatt felhúzni egy olyan építményt, ami összesen 2 millió darab - egyenként 12-70 tonnás - kőtömbből áll, és mindegyiket 800 kilométer távolságból szállítottak Egyiptomba. Tudósok szerint egy nap alatt mindössze 130 ilyen kőtömböt tudtak elszállítani az építési helyre, de már így sem jönne ki a matek, mert ha valóban 20 évig építették a piramist, és tegyük fel, hogy ebben a 20 évben szállították oda a kőtömböket, akkor is kevesebb, mint 1 millió darabot tudtak volna csak odaszállítani ezalatt az idő alatt. De vegyük úgy, hogy 40 évig hordták a kőtömböket.

Azonban a napi munkaidőt számítva sem jön ki ez a két évtized, mert ha mondjuk egy munkás napi 12 órában dolgozott az építkezésen az év minden egyes napján, akkor is csak 2 és fél percük lett volna arra, hogy a 2 millió kőtömb minden darabját odaszállítsák, kifaragják, felemeljék, és a helyére illesszék. Ez teljes képtelenség, és javarészt ez az oka annak, hogy sokan még mindig nem akarják elhinni, hogy a piramisokat mindenféle külső segítség nélkül, csak emberek építették.

Az már csak hab a tortán, hogy a kőtömbök illesztései milliméter pontosak - hiszen a kutatók lézeres mérőműszerekkel vizsgálták meg -, ami azért érdekes, mert a gízai piramis szabálytalan tömbökből lett felépítve. De nem arról van szó, hogy ezeket ahogy esett, úgy puffant sorrendben pakolták volna egymásra, hanem ez is tűpontos tervezés eredménye, aminek bizonyítékát a piramison belül találták meg.

Még a tudósokat is sokkolta, hogy a gízai pramist alkotó, szabálytalan kőtömböknek van egy-egy ikertestvére.

Ugyanis a piramis belső tereinek és folyosóinak az oldalai tökéletes tükörképei egymásnak. Ez egy újabb kérdést vet fel: hogyan tudták ennyire pontosan kifaragni a szabálytalan tömböket, hogy mindegyik darabnak legyen egy tökéletes mása? A megmunkáláshoz fémet ugyebár nem használhattak, hiszen azt ekkor még nem ismerte az emberiség.

Ennél is érdekesebb a gízai piramis elhelyezkedése.

Az építmény tájolását a levegőből és GPS-szel vizsgálva a tudósok megmérték, hogy az öt százados pontossággal mutat észak felé. Ilyen pontosságot még a 17. században is képtelenek voltak akár csak megközelíteni is bárhol a világon. Ha pedig ez nem lenne elég, az is tény, hogy a gízai piramis pontosan arra a hosszúsági körre épült, ami a bolygó felszínének vizeit és szárazföldjeit két egyenlő részre osztja. Ezt sem tudták akkoriban még megsaccolni sem, hiszen ebben az időben az emberiségnek még fogalma sem volt a bolygó alakjáról; pláne nem az átfogó geometriai jellemzőiről.

A gízai piramis és a fény sebessége

Mindezek után hadd említsünk meg egy olyan tudományosnak hangzó elméletet, ami viszont cáfolandó, mert elég sok sebből vérzik. Néhány éve készült egy mém, ami szerint a piramis koordinátája tökéletesen megegyezik a fény sebességével, ez azonban nem igaz, merthogy a gízai piramis a 29,980150 és a 29,978150 közötti szélességek között helyezkedik el, amibe való igaz, beletartozik a fény sebessége is (299,792458 m/s - a szerk.), de nem ezen a ponton helyezkedik el az építmény csúcsa, hanem a 29,9791750-es szélességi foknál.

Ráadásul nem is tudták volna a fény sebességéhez igazítani a piramis csúcsának helyét, mivel a métert, mint mértékegységet csak a 18. században határozták meg, ha pedig az egyiptomi könyököt használva határoznánk meg a fény sebességét - ami így 571 033 253 könyök/másodpercre jönne ki -, akkor a gízai piramisnak az elmélet tükrében valahol Nyugat-Oroszországban kellett volna felépülnie.

(forrás: Snopes)