45 millió éves ragadozó nyomára bukkantak a Szfinx kőzetében, egy évszázadon át tévesen azonosították
A gízai Szfinxet adó kőzet egy kihalt ragadozó maradványait is megőrizte. A kutatók egy régi koponya vizsgálatával derítették ki, milyen állattal van dolguk.
Közel száz évig téves besorolással őriztek egy ősi krokodilkoponyát. A University College London október 7-i közleménye szerint a fosszíliák új vizsgálata egy különálló, kihalt faj azonosításához vezetett. A Herugavialis cairensis körülbelül 45 millió éve élt, amikor a mai Egyiptom északi partvidékének egyes részeit sekély tenger borította.
Évszázadok óta rossz sorrendben olvashatjuk a világ legrejtélyesebb könyvét: Fordulat a Voynich-kézirat rejtélyében!
Olvass tovább...
A leletek a Mokattam-formációból származnak: ugyanabból a kőzetformációból, amelyből évezredekkel később a gízai Szfinxet kifaragták. A fosszíliákat azonban nem az emlékmű belsejében találták. Már az 1920-as években előkerültek csak most derült ki, hogy korábbi azonosításuk hibás volt.
A maradványokat annak idején a ma is élő Tomistoma schlegelii, vagyis az álgaviál fajhoz sorolták
A brit, svéd, német és egyiptomi kutatókból álló csapat CT-vizsgálattal nézett a koponya belsejébe. Több olyan anatómiai sajátosságot találtak, amely megkülönböztette az álltot az álgaviáltól ezek közé tartozott a szemek körüli kiemelkedő csontperem is.
Átírják a tankönyveket: 200 millió évvel korábban kezdődhetett az állatok evolúciója!
Olvass tovább...
A hosszú, keskeny állkapcsú ragadozó a halevő gaviálok közé tartozott. Az új elemzés alapján külön nemzetségbe helyezték, eredményeikről a Royal Society Open Science folyóiratban számoltak be.
Különös hasonlóság a Szfinxszel
A koponya orr-részének csúcsa hiányzik ahogyan a Szfinx orra is. Ez a véletlen egybeesés szerepet játszott a névválasztásban: a Herugavialis elnevezéssel Herura, vagyis Hórusz egyiptomi istenre utaltak. A Mokattam-formáció cápák és bálnák fosszíliáit is megrizte. A monumentális egyiptomi építményekhez kötődő kőzet így egy jóval régebbi világ maradványait rejti: olyan tengeri állatokét, amelyek évmilliókkal az első fáraók előtt éltek. Az újonnan besorolt krokodil koponyáját ma Stuttgart természettudományi múzeumában őrzik. Lorenz Müller már egy 1927-es tanulmányban leírta a leletet — a téves azonosítást csak közel egy évszázaddal később sikerült kijavítani.
