Átírják a tankönyveket: 200 millió évvel korábban kezdődhetett az állatok evolúciója!
Egy átfogó és új tudományos elemzés gyökeresen megváltoztathatja az állati élet eredetéről alkotott korábbi elképzeléseinket. Kínai és mongóliai fosszíliaőrző helyszínek vizsgálata alapján a kutatók arra a következtetésre jutottak, hogy az első állati szervezetek akár 200 millió évvel korábban is feltűnhettek a Földön, mint ahogy azt a közvetlen ősmaradványok eddig sugallták. A Science Advances című szakfolyóiratban publikált tanulmány szerint az eddigi korlátok alapvetően hibás feltételezéseken nyugodtak.
Miért nem találtunk korábbi fosszíliákat?
A legrégebbi, egyértelműen azonosítható állati ősmaradványok nagyjából 560 millió évesek. Mivel azonban ezek a lények már többsejtesek és viszonylag összetett testépítésűek voltak – még ha az olyan alapvető szervek hiányoztak is belőlük, mint a száj vagy a tápcsatorna –, a tudósok régóta sejti, hogy a valódi evolúciós eredetük jóval korábbra nyúlik vissza.
A korábbi leletek hiányát eddig az úgynevezett Weng’an Bióta (Kína, Doushantuo-formáció) meglétével magyarázták. Ez az 590 millió éves lelőhely mikroszkopikus pontossággal, három dimenzióban őrizte meg a korabeli tengeri élőlényeket, ám állati fosszíliáknak semmi nyoma nem volt benne. Emiatt a kutatók korábban úgy vélték, az állatoknak a Weng’an Bióta és az 560 millió éves leletek közötti szűk, 30 millió éves időablakban kellett kifejlődniük.
A tudósok sem akarták elhinni: elképesztő dolog derült ki a Föld múltjáról
Olvass tovább...
A mongóliai fordulat: A hiány nem bizonyíték
Ezt az elméletet dönti most romba a mongóliai Kheseen Bióta vizsgálata. A mongóliai lelőhely ugyanolyan kivételes állapotban őrizte meg a mikroszkopikus szervezeteket, mint a kínai, ám 40 millió évvel fiatalabb – vagyis abban az időszakban keletkezett, amikor az állatok már bizonyítottan léteztek a Földön. Ennek ellenére a Kheseen-ősmaradványok között sem található egyetlen állati fosszília sem.
Ross Anderson, az Oxfordi Egyetem Természettudományi Múzeumának docense így magyarázta az áttörést:
„A Kheseen Bióta megdönti azt az érvelést, miszerint a Weng'an kivételes mikrokövületei miatt látnunk kellett volna az állati fosszíliákat a gyűjteményben, ha léteztek volna abban az időben. A Kheseen mikrokövületei éppen olyan jó állapotban maradtak fenn, az állatok mégis hiányoznak belőlük, pedig tudjuk, hogy abban az időpontban már léteztek.”
Ez azt igazolja, hogy a fosszíliák hiánya egy adott helyszínen nem jelenti azt, hogy az állatok ne létezhettek volna már 590 millió évvel ezelőtt.
Elkészült a legfélelmetesebb szimuláció: ez történne velünk, ha hirtelen megállna a Föld forgása
Olvass tovább...
A molekuláris óra és a hógolyó-Föld hipotézis
Az új eredmények tökéletesen egybecsengenek a genetikai vizsgálatokkal. A ma élő állatok DNS-ének visszakövetése (a molekuláris óra módszere) már korábban is több száz millió évvel korábbi eredetet mutatott ki, mint a kínai fosszíliák, ami eddig komoly ellentmondást okozott a tudományban.
A tanulmány első szerzője, Orin Lole Durbin doktorandusz kifejtette:
„Az Ediakara-kor előtti állati testfosszíliák továbbra is elkerülnek bennünket, és ez az elemzés nem bizonyítja, hogy az állatok 800 millió évvel ezelőtt léteztek volna. Ugyanakkor az új mongóliai fosszilis bizonyítékaink aláássák az egyik fő érvet amellett, hogy az állatok eredetét az Ediakara-időszakra korlátozzuk.”
Amennyiben az állatok valóban több mint 635 millió évvel ezelőtt tűntek fel, az evolúciós eredetük visszanyúlik a Kriotén időszakba. Ez volt a Föld történetének az a szakasza, amikor a bolygó felületét szinte teljesen jég borította – ezt az állapotot a tudomány hógolyó-Földként emlegeti.
A kutatók szerint a jövőben a világ más tájain, eltérő őskori környezeteket képviselő kőzetrétegekben kell keresni az első állati élet közvetett vagy közvetlen nyomait.
