Megtalálhatták a Mükerinosz-piramis második bejáratát: 4500 éve senki sem vette észre a keleti homlokzat titkát

A „kisebb testvér” kilép az árnyékból

A gízai piramisok közül a Mükerinosz-piramis évszázadokon át meghúzódott gigantikus szomszédai, a Kheopsz és a Kephrén árnyékában. A mintegy 61 méter magas építmény alig tizede a Nagy Piramis térfogatának, mégis ez a legfiatalabb gízai piramis szolgáltatta az utóbbi évek legizgalmasabb rejtélyét. Egy nemzetközi kutatócsoport a keleti homlokzat mögött két levegővel teli üreget azonosított. A felfedezés, amelyet az NDT&E International folyóiratban is publikáltak, teljesen lázba hozta a régésztársadalmat, hiszen kilenc hónappal a bejelentés után is csak találgatni lehet a rejtett kamrák valódi funkcióját.

Egy furcsa vizuális anomália indította el a lavinát

A Mükerinosz keleti oldalán található egy nagyjából 4-szer 6 méteres terület, ahol a gránitblokkokat kivételesen simára csiszolták. Ez a precizitás teljesen elüt az építmény többi részétől, kivéve egyetlen pontot, a piramis északi oldalán lévő, már ismert bejáratot. Ott a hozzáférést egy jellegzetes, fordított V alakú gránit szemöldökfa rejti, és meglepő módon a keleti oldal blokkjai pontosan ezt az építészeti DNS-t hordozzák magukon.

Stijn van den Hoven független kutató már 2019-ben észrevette ezt a gyanús egybeesést, és felvetette, hogy a csiszolt kövek egy második, mesterségesen elrejtett titkos bejáratot álcázhatnak az építés kora óta. Hat hosszú éven át azonban lehetetlen volt átlátni a tömör kőfalakon.

Átlátnak a kőfalakon a modern műszerek

Az áttörést a ScanPyramids projekt hozta el, amely a Kairói Egyetem és a Müncheni Műszaki Egyetem közös vállalkozása, szorosan együttműködve az egyiptomi hatóságokkal. A kutatók célja az volt, hogy a legkisebb karcolás nélkül térképezzék fel a belső teret. Három különböző, roncsolásmentes technológiát vetettek be, köztük az elektromos ellenállás-tomográfiát, a talajradart és az ultrahangos térképezést. Amikor a különböző mérések adatait egy úgynevezett képfúziós eljárással egyesítették, az összes mutató ugyanarra a célterületre fókuszált.

Mit rejtenek a titokzatos üregek?

A műszerek hihetetlen pontossággal dolgoztak. Az első anomália mindössze 1,40 méterrel, míg a második 1,13 méterrel a piramis külső burkolata mögött húzódik. A nagyobb üreg nagyjából 1-szer 1,5 méteres, a kisebbik pedig 0,90-szer 0,70 méteres kiterjedésű. A digitális szimulációk egyértelműen kizárták, hogy egyszerű repedésekről lenne szó.

Christian Grosse, a Müncheni Műszaki Egyetem professzora szerint a második bejárat hipotézise rendkívül valószínű, hiszen a csapat ugyanezzel a módszerrel 2023-ban már sikeresen igazolt egy rejtett folyosót a Kheopsz-piramisban is. Bár a jelenlegi technológia a mészkő magba nem lát be túl mélyen, az üregek egy előcsarnokot, egy folyosót, vagy akár az építkezéshez használt technikai kamrát is jelenthetnek.

Az egyiptológusok még óvatosak

Mielőtt bárki vésőt ragadna, a tudósok igyekeznek hűteni a kedélyeket. A felfedezés értelmezése most az adott kor történelmével foglalkozó egyiptológusokon múlik, és további non-invazív vizsgálatokat, például müon-képalkotást és endoszkópiát javasolnak. Bármilyen fizikai beavatkozáshoz az egyiptomi hatóságok szigorú engedélyére van szükség, hiszen az örökségvédelem mindennél fontosabb.

Mükerinosz piramisa az egyetlen a gízai fennsíkon, amelynek alsó sorait egykor asszuáni rózsaszín gránittal burkolták. Ez a munka sosem fejeződött be, a kövek nyersen maradtak, valószínűleg a fáraó hirtelen halála miatt. Ebben a félbehagyott, rejtélyekkel teli környezetben a csiszolt gránit mögött megbújó üregek jelenthetik a régészet történetének egyik legnagyobb áttörését. Bár az új adatok rendkívül ígéretesek, a kutatók figyelmeztetnek, egyelőre csak nyomokat találtak, a kaput még nem nyitották ki.

(via)