18 ősi sírt tártak fel Egyiptomban, aranyból készült nyelveket találtak a halottak szájában
Egy különös ókori temetkezési szokás nyomaira bukkantak Egyiptomban: 18 sír feltárása során 24, nyelvet formázó aranylemezt találtak, amelyeket egyes halottak szájába helyeztek. A több mint kétezer éves leletek nem egyszerű díszek lehettek. Az egyiptomi túlvilághit szerint fontos feladatuk volt: jelképesen lehetővé kellett tenniük, hogy az elhunytak a halál után is megszólalhassanak.
A rendkívüli régészeti felfedezés Marina El Alamein területén, Egyiptom északnyugati mediterrán partvidékén történt. A lelőhelyet általában az ókori Leukaspis városával azonosítják, amely fontos kereskedelmi és kulturális központ volt a Földközi-tenger térségében. A mostani leletekről az egyiptomi Turisztikai és Régészeti Minisztérium júliusban számolt be. A feltárás során 11 sziklába vájt föld alatti sírkomplexumot és hét mészkőből épített felszíni sírt azonosítottak. A föld alatti sírok átlagosan mintegy nyolc méter mélyre nyúlnak. Különösen értékessé teszi a felfedezést, hogy egyes sírkamrák kivételes állapotban maradtak fenn: bejáratukat még mindig azok a kőlapok zárták, amelyeket az ókorban helyeztek oda.
A lelőhelyet 1986-ban fedezték fel, és azóta folyamatosan kerülnek elő az egykori város maradványai. A most feltárt 18 sírral 44-re emelkedett az itt azonosított sírok száma.
A halottak szájában 24 arany „nyelvet” találtak, az ókori egyiptomiak szerint ezeknek a túlvilágon lehetett szerepük
A sírok legkülönösebb leletei kétségtelenül azok a vékony aranylemezek, amelyeket több elhunyt szájában fedeztek fel. Összesen 24 ilyen aranyból készült temetkezési tárgy került elő.
Az úgynevezett aranynyelv-rituálé mögött az ókori egyiptomi túlvilághit állhatott. Az elképzelés szerint a halál nem jelentette az ember működésének végét: az elhunytnak a túlvilágon is kapcsolatba kellett lépnie isteni és természetfeletti lényekkel. Ehhez pedig jelképesen szüksége volt a beszéd képességére. Az aranynak önmagában is különleges vallási jelentősége volt. Az egyiptomi hitvilágban az istenekhez kapcsolódott, tartóssága pedig különösen alkalmassá tette temetkezési tárgyak készítésére. A nyelv alakú aranylemezek így nem egyszerű ékszerek voltak: rituális eszközként biztosíthatták az elhunyt számára, hogy a túlvilágon megszólalhasson.
Az egyik aranylelet ráadásul Hórusz szemét formázza. Ez az ókori Egyiptom egyik legismertebb védelmező jelképe volt, így jelenléte tovább erősíti azt az értelmezést, hogy a tárgyaknak vallási és mágikus szerepet tulajdonítottak.
Nem csak az aranynyelvek okoztak meglepetést: egy 2,5 méteres gránit szarkofágot és emberi maradványokat is találtak
A sírokból előkerült leletanyag jóval gazdagabb az aranylemezeknél. A régészek egy 2,5 méter hosszú gránit szarkofágot is feltártak, amelyben emberi csontmaradványokat találtak. Ezeket jelenleg tudományos vizsgálatoknak vetik alá. Emellett amforák, olajlámpák, kerámiaedények, mészkőből készült oltárok és medencék kerültek elő. A leletek között volt egy befejezetlen márványszobor is, amely a kutatók szerint Aphroditét, a görög mitológia szerelemhez és szépséghez kötődő istennőjét ábrázolhatja.A régészek egy ülő, madarat tartó férfit ábrázoló mészkő síremléket, üvegedényeket, valamint egy vakolatból készült szfinx maradványait is megtalálták.
Az első videók a Szolnoknál lezuhant Gripenről: mentőhelikopter szállította kórházba a pilótát
Olvass tovább...
A tárgyak együtt különösen érdekes képet rajzolnak ki. Egyazon lelőhelyen jelennek meg ókori egyiptomi, görög és római kulturális elemek, ami pontosan megfelel Marina El Alamein történelmi helyzetének.
Az egyiptomi, görög és római világ találkozott Marina El Alamein területén, ezért különösen értékesek az új régészeti leletek
A város mintegy 100 kilométerre nyugatra fekszik Alexandriától. Az ókori Leukaspis a hellenisztikus időszaktól egészen a bizánci korig lakott és jelentős település volt, gazdasági fénykorát pedig időszámításunk első három évszázadában élhette. Ez az időszak Egyiptom történetének egyik nagy átalakulásokkal járó korszaka volt. Nagy Sándor hódítását követően létrejött a Ptolemaiosz-dinasztia állama, majd Kleopátra korának végével Egyiptom római uralom alá került. A politikai változások azonban nem törölték el az egyiptomi vallási hagyományokat. Éppen ezt mutatják az új sírok is. Az Aphroditéhez kapcsolható görög tárgyak mellett egyiptomi temetkezési szokások és vallási jelképek maradtak használatban, vagyis a különböző kultúrák nem egyszerűen leváltották egymást, hanem hosszú időn keresztül egymás mellett éltek.
Nem jön szeptemberben családi pótlék, de semmitől se kell tartani
Olvass tovább...
A kétezer éves aranynyelvek egy egész túlvilági hitrendszerről árulkodnak a régészeknek
Az aranynyelvek első pillantásra bizarr régészeti leletnek tűnhetnek, valójában azonban pontosan az ilyen apró tárgyak segítségével lehet közelebb kerülni ahhoz, hogyan gondolkodtak az emberek több mint kétezer évvel ezelőtt. Az ókori egyiptomiak számára nem volt elegendő a test megőrzése. Az elhunytnak a túlvilágon is cselekvőképesnek kellett maradnia, kapcsolatba kellett lépnie az istenekkel, és a vallási elképzelések szerint akár számot is kellett adnia földi életéről. Ha ehhez beszélnie kellett, akkor a halál után is szüksége volt „nyelvre”.
Forrás: EconomicTimes
