A piramisok titkai sokakat érdekelnek évezredek óta. Persze valószínűleg sosem derül napfényre minden titkuk, de azért bizakodók lehetünk, hogy jó párat megtudhatunk ezek közül.
A piramisok titkai sokakat érdekelnek évezredek óta. Persze valószínűleg sosem derül napfényre minden titkuk, de azért bizakodók lehetünk, hogy jó párat megtudhatunk ezek közül.
Most a két legismertebb fáraó, Tutankhamon és Kheopsz piramisainak titkai nyomába eredünk. Tutankhamon, a "fiúfáraó", aki Kr. e. kb. 1341–1323 között élt, és mindössze 9 évesen lett fáraó. Körülbelül 18–19 évesen halt meg. Az Újbirodalom 18. dinasztiájának uralkodója volt. Eredeti neve Tutanhaton volt, amelyet később Tutankhamonra változtatott. Sírját Howard Carter brit régész fedezte fel 1922-ben a Királyok Völgyében. A sír szinte teljesen érintetlen volt, ami rendkívül ritka. Több mint 5000 tárgyat találtak benne: aranykoporsók, ékszerek, harci szekerek, fegyverek, bútorok, szobrok.
Legismertebb, amit találtak, talán az arany halotti maszk, ami több mint 10 kilogramm aranyból készült.
Drámai fordulat Németországban, váratlan gazdasági reformok jöhetnek Merzék által
Olvass tovább...
Az ókori Egyiptom legismertebb műkincse.
Hogyan halt meg Tutankhamon?
A kutatók szerint több tényező is szerepet játszhatott: súlyos lábsérülés, malária, veleszületett betegségek az uralkodócsaládon belüli rokonházasságok miatt. A gyilkosság-elmélet ma már kevésbé valószínű.
A fáraó átka, ami az egyik legismertebb legenda.
Az emberek azért hitték el, mert: Lord Carnarvon, az ásatás támogatója röviddel a sír megnyitása után meghalt. Több más résztvevő halálát is az "átoknak" tulajdonították. A történészek szerint azonban: nincs bizonyíték valódi átokra, sok résztvevő még évtizedekig élt.
Sokan azt hiszik, hogy Tutankhamont a piramisok egyikében temették el. Ez nem igaz.
Tutankhamon sírja ugyanis a Királyok Völgyében található.
Polgár Judit és Magyar Péter drámai sakkpartija, az USA 250. évfordulója alkalmából, Rubik Ernő és Orbán Anita szintén jelen volt
Olvass tovább...
Kheopsz piramisa szintén egy nevezetes építmény.
Más néven: Nagy Piramis. Ami Kheopsz (Khufu) fáraó számára épült. Kr. e. 2580–2560 körül készült. A gízai piramisok közül a legnagyobb. Méretei, eredeti magassága: 146,6 méter. Mai magassága kb. 138,8 méter. Több mint 2,3 millió kőtömbből áll. Egy-egy kőtömb átlagosan 2–3 tonna, de néhány akár 70–80 tonnás is lehet. A legtöbb kutató szerint körülbelül 20 évig épült. Régen azt hitték, rabszolgák építették, ma jól szervezett, fizetett munkások, szakemberek, szezonális földművesek munkájának tartják.
Belül találhatók a Királykamra, Királynékamra, Nagy Galéria, és több szűk folyosó, illetve szellőzőaknák. A piramis rejtélyei közé leginkább az tartozik, hogyan építhették. Hosszú, spirális rámpák, emelőrendszerek, több ezer munkás összehangolt munkáját feltételezik.
Titkos üregek vannak a belsejében, hiszen 2017-ben kozmikus sugárzással végzett vizsgálatok egy nagy, ismeretlen üreget mutattak ki a Nagy Galéria fölött.
A mai napig nem tudni: mire szolgált, vezet-e oda járat. Csillagászati pontosság jellemzi, ami a mai mérnököket is megdöbbenti. Ezek különböző feltételezésekre adnak okot, melyek közül talán a legradikálisabb, hogy földönkívüliek építették, vagy építettették.
Ez persze, mind spekuláció, amelynek legnagyobb képviselője Erich von Däniken svájci író.
Célszerű a piramisok esetében különválasztani a tényeket, a történészek kutatásait, és a találgatásokat. Reméljük, a jövőben újabb titkokat tudunk meg velük kapcsolatban.
A piramisok titkai:
