Megdöbbentő felfedezést tettek Egyiptomban: ritka túlvilági üzenetet rejtett a most feltárt piramissír

Tizennégy lépcsőfok a sötétségbe

A Bir al-Shughala területén végzett ásatások során egy olyan ritka lelet bukkant elő a homok alól, amely újraírhatja azt, amit az oázisok ókori lakóiról tudunk. A feltárt mészkő piramissír bejáratához egy tizennégy lépcsőfokból álló, a mélybe tartó folyosó vezet. Odalent egy rendkívül díszes, hagyományos egyiptomi stílusú kőkapu fogadta a régészeket, amelyet mélyen belevésett hieroglifák, védelmező varázslatok és egy szárnyas napkorong díszít.

Mohamed Abdel Badi, a Legfelsőbb Régészeti Tanács illetékese szerint a kapu mögött egy vályogtéglából épült, lejtős tetejű csarnok húzódik, amely feltehetően egy férj és feleség végső nyughelyéül szolgált. A felfedezés igazi értékét azonban nem az építészeti megoldások, hanem a falakon és a sírmellékleteken talált szövegek jelentik.

A napisten éjszakai utazása a pokolban

A sírkamra bejáratánál a kutatók egy rendkívül ritka ábrázolásra bukkantak. A jelenet az úgynevezett Amduat könyvéhez kapcsolódik, amelynek jelentése nagyjából annyit tesz, hogy „Ami a túlvilágon van”. Ez a szöveg a napisten veszélyekkel teli éjszakai utazását írja le az alvilág tizenkét óráján keresztül, mielőtt hajnalban újjászületne.

Az Amduat a fáraók korában, az Újbirodalom idején volt kifejezetten népszerű a királyi sírokban. Az a tény, hogy több mint ezer évvel később, a római uralom alatt épült piramissír díszítéseként is feltűnik, jól mutatja az egyiptomi túlvilághit elképesztő túlélési képességét. Bár a birodalom urai már régen kicserélődtek, az egyszerű emberek továbbra is a régi istenek oltalmát kérték a halál utáni útra.

Egy titokzatos bíró és Nagy Konstantin császár

A tradicionális egyiptomi elemek mellett a sír egy másik, merőben eltérő kultúra nyomait is magán viseli. A déli falon egy geometrikus formájú, faragott kősztélét találtak, amelyen egy tizenkilenc soros ókori görög nyelvű vers olvasható. A melankolikus költemény egy Bisichthes nevű férfit gyászol, akiről a kutatók úgy vélik, hogy egy helyi bíró lehetett a Kr. u. 3. vagy 4. század fordulóján.

A feltárás során a régészek kerámiaedényeket, egy homokkőből faragott áldozati asztalt, valamint egy megtisztulási rituálékhoz használt medencét is találtak. A datálást egy apró, de annál fontosabb bronzpénz is segíti, amely Nagy Konstantin római császárt ábrázolja. Ez a lelet újabb támpontot ad ahhoz, hogy a kutatók megértsék, mikor használták, és esetleg mikor hasznosították újra ezt a rejtélyes síremléket.

A Dakhla-oázisban fekvő egykori Mothis városa a római és bizánci időkben pezsgő kulturális központ volt. A mostani felfedezés tökéletes bizonyítéka annak, hogy az itt élők hogyan ötvözték a hódítók nyelvét és művészetét az évezredes helyi hagyományokkal.

(via)