Végre kiderülhet az egyiptomi piramisok építésének titka, kukázhatunk minden eddigi tanulmányt
Pofonegyszerű trükkel építették az ókori mérnökök a piramisok alapját, túlgondoltuk a történelmet.
Egy új számítógépes modell szerint sokkal egyszerűbb lehetett az a mód, ahogyan felhúzták a gízai piramisokat. Már évszázadok óta próbáljuk megfejteni, hogy miként voltak képesek az ókori egyiptomiak több millió, elképesztő tömegű kőtömböt a helyére juttatni modern gépek és daruk nélkül. Űrlények, vízzel megtöltött csatornák, mechanikus rakodógépek szerepelnek az elképzelések között. De lehet, hogy talán túlgondoltuk a történelmet, ugyanis a megoldás sokkal egyszerűbb lehetett annál, mint amire eddig gondoltunk.
Földrengésbiztosra tervezték a piramisokat: a modern mérnökök is elképedtek a megoldáson
Olvass tovább...
A gízai nagy piramis építését vizsgáló modell szerint az egyiptomi mérnökök nem egyetlen hatalmas külső rámpát használhattak, hanem több, a monumentum szélei mentén kialakított emelkedőt húzhattak fel az építés előrehaladtával. Ezeket folyamatosan magasabbra építhették, ahogy elkészült egy-egy újabb mészkőréteg. A kőtömböket szánokon húzhatták körbe a piramis peremén, majd fokozatosan a megfelelő magasságba emelhették őket.
A trükk lényege itt következik.
Amikor egy-egy építési szakasz elkészült, a rámpákat egyszerűen feltölthették, így azok végül eltűntek a monumentális építmény belsejében. Ennyi lehet a titok. Magyarán maga a piramis rejthette azokat a szerkezeteket, amelyek segítségével felépítették. A rámpákat egészen egyszerűen beépítették. Ha ez valóban így történt, akkor az egyiptomiak tulajdonképpen úgy rejtették el az építkezés nyomait, hogy közben a saját munkájukat használták fel a következő szintek elkészítéséhez.
Ez a legnagyobb magyar piramis, az Alföldön te is láthatod, ősibb mint az egyiptomiak
Olvass tovább...
A modellezések szerint akár az is lehetséges, hogy sokkal hamarabb készültek el a piramisok, mint azt korábban feltételezték. Akár évtizedeket is spórolhattak az építők és mérnökök a rámpabeépítés módszerével. a szimulációk azt mutatják, hogy ideális körülmények között négy-hat percenként a helyére kerülhetett egy újabb kőtömb, így a piramis fő szerkezete akár 14–21 év alatt elkészülhetett.
A kőfejtést, a Níluson történő szállítást, a szezonális munkakieséseket és a pihenőidőket is figyelembe véve a teljes építkezés becsült ideje 20–27 év lehetett.
A felvetés ráadásul egy másik, máig megoldatlan piramisrejtéllyel is összefügghet. A kutatók kozmikus müonok segítségével több üreget is felfedeztek a gízai nagy piramis belsejében, köztük 2017-ben egy hatalmas teret a Nagy Galéria felett. Ennek rendeltetése jelenleg sem ismert. A modell kidolgozója szerint elképzelhető, hogy ezek valamelyike az egykori építési rendszer maradványa lehet, ám ezt egyelőre semmi sem bizonyítja. (Forrás: Marca.com)
