Földrengésbiztosra tervezték a piramisokat: a modern mérnökök is elképedtek a megoldáson
Az ókori egyiptomi mérnökök tudása évezredekkel megelőzte korát, és mint nemrégiben kiderült, a gízai nagy piramis felépítése a mai modern építészet és földrengésvédelem számára is kulcsfontosságú tanulságokkal szolgálhat. Egy friss kutatás szerint Khufu fáraó piramisának vizsgálata olyan áttörést hozhat a modern építőiparban, amely jelentősen csökkentheti az új felhőkarcolók és hidak földrengéskockázatát, miközben az ókori műemlékek védelmében is új távlatokat nyit.
A kutatás részleteiről és tudományos jelentőségéről Bassem Nabawy, az Egyiptomi Csillagászati és Geofizikai Nemzeti Kutatóintézet elnöke számolt be a nemzetközi sajtónak.
Kegy helyett végrehajtót kapott az éberkómában fekvő Katalin - Magyar Péter minisztereihez kiált segítségért az összetört édesanya
Olvass tovább...
A 4600 éves rejtély: Miért nem árthatnak a piramisnak a földrengések?
A neves Scientific Reports című szakfolyóiratban publikált tanulmány a gízai nagy piramis geofizikai és mérnöki sajátosságait elemzi. A szakértők azt vizsgálták, hogy az ókori építmény miként volt képes több mint 4600 éven keresztül sértetlenül átvészelni a térséget sújtó számtalan földrengést és tektonikai mozgást.
A kutatás legfőbb tanulsága a szerkezetek és a talaj természetes frekvenciája közötti dinamikus kapcsolat megértésében rejlik. Földrengések során az egyik legveszélyesebb jelenség az úgynevezett rezonancia, amely akkor következik be, ha az épület saját rezgésszáma megegyezik a talaj mozgásának frekvenciájával. Ez a hatás drasztikusan felerősíti a rezgéseket, és gyakran a legkorszerűbb épületek összeroskadásához vezet. A piramis sajátosságainak tisztázása segít a mérnököknek abban, hogy elkerüljék ezt a pusztító jelenséget a jövőbeli építkezések során.
Új korszak a várostervezésben és a felhőkarcolók építésében
Az egyiptomi kutatóintézet vezetője rávilágított, hogy a Khufu piramis földrengésvédelem terén szerzett tanulságai és a vizsgálat során alkalmazott mérési módszerek közvetlenül átültethetők a modern építészetbe és várostervezésbe:
-
Felhőkarcolók és stratégiai infrastruktúrák védelme: A megszerzett adatok segítségével olyan új rezgéscsillapító és szerkezeti megoldások fejleszthetők ki, amelyek biztonságosabbá teszik a magasépületeket, a hidakat és az erőműveket.
-
Intelligens várostervezés: Új városok és nagyprojektjeik tervezésekor a bevetett geofizikai mérésekkel már az építkezés megkezdése előtt pontosan meghatározható a talaj domináns frekvenciája, így a mérnökök a konkrét helyszín adottságaihoz leginkább illeszkedő szerkezeti dizájnt választhatják.
A tanulmány elkészítésében egy nemzetközi elismertségű kutatócsapat vett részt: Mohamed Nabil al-Gabry, Hisham Hussein, Assem Salama és Mohamed Salah Meqlad geofizikusok, a Szuezi-csatorna Egyetem képviseletében Ayman Hamed, valamint a neves japán kutató, Sakouji Yoshimura.
Robbantott az RTL: két meglepetés sztárral tér vissza a Heti Hetes, itt vannak a nevek!
Olvass tovább...
Műemlékvédelem pusztítás nélkül
A geofizikai módszerek másik nagy előnye, hogy teljesen roncsolásmentesek és környezetbarátok. Bassem Nabawy kiemelte, hogy ezek a technológiák lehetővé teszik a műemlékek és ókori épületek állapotának és dinamikai viselkedésének folyamatos nyomon követését anélkül, hogy ásatásokra vagy fizikai beavatkozásokra lenne szükség.
Az egyiptomi kutatóintézet a jövőben kiterjeszti ezt a metodikát a többi piramisra is: a tervek között szerepel a Khafré- (Khefrén) és Menkauré- (Mükerinosz) piramisok, valamint a dahsúri és szakkarai régészeti területek beható vizsgálata. A cél egy átfogó geofizikai adatbázis létrehozása, amely garantálja Egyiptom felbecsülhetetlen értékű történelmi örökségének hosszú távú védelmét a természeti csapásokkal szemben.
