Ahol ma a nap perzsel, ott 100 millió éve a legdurvább cápák vadásztak - Ez a felfedezés teljesen újraírja a múltat
Cápák már jóval a fák megjelenése előtt uralták a bolygót, de arra senki sem számított, hogy éppen a perzselő sivatag közepén bukkannak rá egy gigantikus őscápa temetőre. A most feltárt 100 millió éves fosszíliák olyan világot festenek le, ahol a mai dűnék helyén vérszomjas csúcsragadozók vadásztak.
A kairótól nagyjából 650 kilométerre fekvő Abu-Tartur fennsík ma egy kietlen, ritkán lakott sivatag. A kairói egyetem kutatócsoportja, Tarek Yassin vezetésével azonban egy olyan geológiai rétegre bukkant, amely hihetetlen titkokat rejtett a késő kréta korból. A kiásott őscápa temető megdöbbentette a tudományos világot.
2000 éve feltalálták az áramot? Egy sivatagi felfedezés teljesen átírhatja a történelmet
Olvass tovább...
Egyiptom titkai a homok alatt
A kutatók összesen 14 tökéletes állapotban lévő fogat hoztak a felszínre. A fosszília gyűjtemény legalább öt különböző kihalt cápafajt foglal magában.
- Két olyan fajt is azonosítottak, amelyeket korábban soha nem regisztráltak Egyiptom területén.
- A leletek egy rendkívül diverz, gazdag táplálékláncot rajzolnak ki, amely 100-66 millió évvel ezelőtt virágzott.
- A geológiai rétegekben talált foszfát arra utal, hogy a víz tápanyagokban elképesztően gazdag volt.
Ez a felfedezés azért ennyire jelentős, mert bizonyítja: 250 és 35 millió évvel ezelőtt a mai egyiptomi sivatag nagy részét egy sekély, meleg vizű őskori óceán borította.
18 ősi sírt tártak fel Egyiptomban, aranyból készült nyelveket találtak a halottak szájában
Olvass tovább...
Amikor a sivatag még nyüzsgő óceán volt
A terület egykor egy pezsgő tengeri világ volt. A feltárt fogak mérete és formája alapján a tudósok rekonstruálták az egykori ökoszisztéma felépítését. A tápláléklánc csúcsán a Cretoxyrhina állt, egy hatalmas őscápa, amely a maga 7-8 méteres hosszával és nagyjából 5000 kilogrammos súlyával még a mai nagy fehér cápát is jócskán lekörözte.
Egy ilyen komplex tengeri környezet és ökoszisztéma fenntartásához folyamatos tápanyag-utánpótlásra volt szükség, amit az óceán mélyebb rétegeiből feláramló áramlatok biztosítottak.
Óriási régészeti szenzáció Egyiptomban - II. Ramszesz elveszett városa bukkant elő a homokból, a Biblia is ír róla
Olvass tovább...
Miért pont a fogak maradnak fenn?
A cápák csontváza porcból áll, amely a tengervízben nagyon gyorsan lebomlik, így teljes csontvázak szinte soha nem maradnak fenn (gondoljunk csak a hírhedt Megalodonra, amelyet szintén csak a fogai alapján ismerünk). A geológiai folyamatok azonban a fogakat mineralizálják, így egy-egy cápafog fosszília akár évtízmilliókig is megmaradhat. Egyiptom északi részén, a Bálna-völgyben (Wadi al-Hitan) hasonlóan döbbenetes felfedezés várta korábban a kutatókat: ott ősi bálnák százainak csontvázai őrzik a múltat, igazolva, hogy ez a temető csak egy apró darabja a kontinens lenyűgöző vízi történelmének.
Ebben a videóban pedig megnézhetjük, mi ölte meg a Megalodon cápát:
(via)
