Óriási régészeti szenzáció Egyiptomban - II. Ramszesz elveszett városa bukkant elő a homokból, a Biblia is ír róla

Sárba süllyedt erődítmény és a titokzatos felirat

A Legfelsőbb Régészeti Tanács missziója a Sínai-félsziget határán, a keleti Qantara közelében fekvő Tell Abu Szaifi területén dolgozott, amikor rábukkantak a hiányzó láncszemre. A helyszín az ókori Hórusz katonai út mentén fekszik, amely egykor az egyiptomi birodalom határait védte, és a Nílus deltáját kötötte össze Kánaánnal. Az ásatás már évtizedek óta zajlik a régióban, de az idei szezon végre pontot tett egy régi régészeti vitára.

Egy hatalmas vályogtéglás falról, amelyet korábban magának a templomnak hittek, most kiderült, hogy valójában a szentély külső határa, kapukkal és több építési fázissal. Bár a régészek két kőutat is feltártak, az igazi szenzációt egy törött, homokkőből készült áthidaló elem jelentette.

A kőtömb három oldalán II. Ramszesz fáraó királyi címei olvashatók, és megemlíti Hórusz isten egy szobrának restaurálását is, akit a felirat „Meszen városa ura” néven említ. Ez a cím a kulcs mindenhez. Az ókori egyiptomi szövegek már régóta utaltak egy Meszen nevű településre ezen a keleti határvidéken. A most előkerült lelet végre közvetlen bizonyítékot szolgáltat arra, hogy a feltárt templom és Ramszesz elveszett városa egy és ugyanaz.

De mi köze mindennek a Bibliához és a kivonuláshoz?

Joggal merül fel a kérdés, hogy miért tartja lázban a történészeket egy törött kődarab. A válasz egyszerű, hiszen II. Ramszesz az a fáraó, akit a legtöbben az izraeliták rabszolgaságához kötnek. Minden olyan lelet, amely az ő grandiózus építkezéseihez kapcsolódik, közvetlenül érinti az Exodus, vagyis a zsidók egyiptomi kivonulásának történetét. Maga az ásatás pont azért kiemelkedő, mert a Biblia évezredes rejtélye rajzolódik ki a kövek között.

A Biblia egyértelműen fogalmaz, amikor azt írja, hogy a rabszolgasorba taszított néppel építtették fel a fáraó raktárvárosait, Pitómot és Ramszeszt (2Mózes 1:11). Utóbbit a tudósok többsége Pi-Ramszesszel, II. Ramszesz hatalmas fővárosával azonosítja. Bár egyetlen egyiptomi felirat sem említi név szerint Mózest vagy a tíz csapást, a földrajzi és történelmi háttér tökéletesen illeszkedik ahhoz a korhoz.

Nem a csodát találták meg, hanem a kőkemény valóságot

Az ásatás vezetői hangsúlyozzák, hogy a lelet erős támogató bizonyíték, de a kutatások még folytatódnak. Fontos megérteni, hogy a mostani felfedezés nem említi sem Mózest, sem a zsidókat. Nem bizonyítja közvetlenül a bibliai narratívát, ám valami sokkal fontosabbat tesz. Megerősíti annak a világnak a történelmi valóságát, amelyet a Biblia leír.

Egy II. Ramszesz nevű fáraó valóban hatalmas építkezéseket irányított a keleti határon, pontosan azokon az utakon és azokban a városokban, ahová a Tóra a szabadulás történetét helyezi. Az Exodus még azt is megemlíti, hogy Isten szándékosan elkerültette az izraelitákkal ezt a militarizált útvonalat, nehogy a háborút látva megijedjenek és visszatérjenek. A régészet sosem fog a kezünkbe adni egy olyan követ, amire az van írva, hogy „Itt járt Mózes”. Viszont ahogy egyre mélyebbre ásnak, a keleti határvidék fizikai tájképe, az erődített utak, és most ez az elveszett város egyre kísértetiesebben hasonlít arra a világra, amelyet a vallási szövegek megőriztek.

Ha kíváncsi vagy II. Ramszeszre, ez a videó egy átfogó képet a hírhedt fáraóról:

(via)