
A világ egyetlen marsbéli tája Magyarországon van, tényleg nincs hozzá fogható sehol
Olvass tovább...


A tudósok teljesen megdöbbentek a méretektől, a mai napig nem értik, hogyan építették.
2012-ben brazil tudósok egy olyan felfedezést tettek, amely lenyűgözte a szakmai közvéleményt. Elhagyott levélvágó hangyák föld alatti városára bukkantak, amelynek komplexitása és mérete a tudósok szerint arányaiban a kínai Nagy Faléhoz fogható.
A kutatók közel tíz tonna betont öntöttek a felszíni nyílásokba, hogy kitöltsék és feltérképezzék a hangyák által épített labirintusszerű járatrendszert.
Az eljárás tíz napon át tartott. Luis Forgi professzor vezetésével a csapat ezt követően egy több mint 500 négyzetméternyi területet átfogó, a felszín alatt nyolc méter mélységig lenyúló szerkezetet tárt fel.

Olvass tovább...
Az építmény létrejöttéhez a hangyák mintegy 40 ezer tonna (!) földet mozgattak meg. A főbb útvonalak kamrákat, gombakerteket és szemétlerakókat kötöttek össze. A levélvágó hangyák a begyűjtött növényi anyagon gombát termesztenek, amely a lárvák tápláléka.
A kolónia nem csupán egy rakás rovar, hanem egy úgynevezett szuperorganizáció, ahol minden egyed az egész szolgálatában áll. Az idősebb hangyák a hulladékkezelésért felelnek, távol tartva a veszélyes élősködőket, míg a nagyobb egyedek hadseregszerűen védik a közösséget.

Olvass tovább...
Joe Parker biológus, aki a hangyák és más fajok ökológiai kapcsolatait kutatja, elmondta: évtizedek óta rejtély, hogyan képesek a hangyák évtizedekig fennmaradó struktúrákat építeni.
A válasz nem egyetlen rovar tudatában keresendő, hanem egy kollektív viselkedési algoritmusban.
Ahogy Parker fogalmazott: ez az algoritmus az egész kolónia emergens, azaz együttesen kialakuló viselkedése - de hogy pontosan hogyan oszlik el ez a viselkedési program az összes hangya apró agya között, az a természeti világ egyik olyan csodája, amelyre még nincs magyarázatunk.