UFO zuhant le a Tisza partján, lángokban állt az egész vidék

Erről az esetről még a bulvárlapok hasábjain is lehetett olvasni, valamint a földönkívüliekkel foglalkozó magazinokon kívül a Magyar Távirati Iroda is lehozta a hírt. A hivatalos közleményből az derült ki, hogy három rendőr és egy martfűi asszony a lányával együtt egy ismeretlen repülő szerkezetre lettek figyelmesek, amely narancs és kék színű lánggal égve, meredek pályán zuhan a föld felé, majd mielőtt eltűnt volna a szemük előtt, hangtalanul szétrobbant.

A szemtanúk bejelentését követően a mentők, a tűzoltók és a rendőrség is kivonult a helyszínre attól tartva, hogy repülőgép szerencsétlenség történt. A megjelölt helyen azonban csak bozót- és avartüzet találtak, aminek keletkezésére a szakemberek nem tudtak magyarázatot adni. A nyomozásba a Magyar Honvédséget is bevonták, de a helikopterrel történt légi felderítés során sem fedeztek fel semmilyen lezuhant roncsot.

Az esetnek Hoffmann József, az egykori Színes Ufo oknyomozó újságírója járt utána, és a Jász-Nagykun-Szolnok vármegyei Rendőrfőkapitányságon érdeklődött, ahol azt közölték vele, hogy az egyik szemtanú egy sportrepülőgép nagyságú objektumot látott kék és narancssárga színnel lángolva lezuhanni. A becsapódást követően még a füstjét is látta és az elmesélt vallomás is egyezett az MTI közleményével. A legfurcsább mégis az volt, hogy a rendőrség nem talált semmilyen becsapódási nyomot, sem pedig roncsdarabokat, így az ügyet egyszerűen lezárták.

A Magyar Földtani Állami Intézet munkatársa, Solt Péter geológus is felfigyelt az esetre és nem hagyta annyiban a dolgot, ugyanis véleménye szerint nem szimpla avartűz volt a történet hátterében. A szemtanúk leírását komolyan vette, azonban úgy vélte, hogy egy tűzgömbről lehet szó. Csapatával a helyszínen talajmintát vett, hogy megvizsgálja azt laboratóriumban, de sajnálatosan ők sem találtak semmilyen roncsdarabot.

Többen is úgy gondolták, hogy nem látták jól a szemtanúk, hogy pontosan hová esett az objektum és az is lehet, hogy az avartűznek semmi köze nem volt az esetnek.

Mások pedig úgy vélekednek, hogy a tárgy a Tiszába zuhant, ezért nem került elő egyetlen darab sem az ismeretlen tárgyból.

A vizsgálatot követő napokban Solt Péter felkereste Hoffman Józsefet, hogy beszámoljon az eredményekről, mely szerint a laboratóriumi tesztek a megengedettnél sokkal magasabb értékeket mutattak és ezt a Központi Fizikai Kutató Intézet egyik munkatársa meg is erősítette. Már-már úgy látszott mégis találtak valami bizonyítékot, de aztán pár nappal később kiderült, hogy tévedésről van szó, ugyanis a mért értékek teljesen átlagosak.

Azonban valaminek mégis kellett történnie, ugyanis 1997. március 14-én, amikor a szóban forgó eset megtörtént, a Magyar Csillagászati Egyesület felhívást tett közzé, hogy azon szemtanúk jelentkezését várják, akik látták a tárgyat lezuhanni.

A legfurcsább az, hogyha meteorit vagy bolida zuhant volna le óriási fényességgel, akkor annak valamilyen hangot kellett volna produkálni, azonban azt egyetlen szemtanú sem hallott. A csillagászok felhívására viszont legalább öt tucat szemtanú jelentkezett, akiknek beszámolóit összevetették. A minimális eltérésekkel jelentkező leírások és az adatok pontosítása után kiderült, hogy a fényes tárgy északi irányból érkezett és igen alacsonyan húzott el az égen. Abban is megegyeztek a leírások, hogy egy kisebb magot vett körbe egy fényburok, amire a csillagászok végkövetkeztetése csak annyi volt, hogy az ebben az időszakban bezuhanó tűzgömböknek lehettek szemtanúi a lakosok, amelyek egy azon rajból származhattak.