Ráküldték a mesterséges intelligenciát a kínai császár halálos piramisára, döbbenetes dolgot művelt

Kína első császárának sírja

Kr. e. 221-ben Csin Si Huang-ti, Kína első császára olyan nyughelyet rendelt meg, ami nem egy egyszerű sír, hanem egy teljes másvilági birodalom volt.

Xi’an mellett egy mesterséges domb alá álmodta meg saját palotáját, folyosóit és titkos szobáit: a régi krónikák fényűző termeiről, drága anyagokról és csapdákról írnak, amelyek az uralkodót halálában is védték volna.

A korabeli hitvilágnak megfelelőlen a legendás uralkodónak egyetlen célja volt volt: úgy lépni át a túlvilág kapuján, hogy hatalmának fénye ott se halványodjon el.

Tengerek és folyók a sírban?

A Han-kori írók feljegyzései egy különös részletre is felhívják a figyelmet. A császár sírkamrájában nem csak szimbolikus díszítéseket terveztek, hanem "folyókat és tengereket", amelyeket folyékony higanyból alakítottak ki.

A higany akkor a hosszú élet és a megújulás jelképe volt, így a kamra megtöltése ezzel a fémmel a császár örök védelmét szolgálta.

A leírás könnyen lehet, hogy nem túloz, ugyanis amikor a modern kutatók talajmintákat vizsgáltak a domb körül, kirívóan magas higanyszintet mértek - az eredmények tulajdonképpen tökéletesen egybevágnak az ősi beszámolókkal.

Lezárt sír

Ezért van, hogy a főkamra máig érintetlen - a szakértők attól tartanak, hogy a feltárás tönkretenné azokat a több ezer éves szerkezeteket, amelyeket ma még nem tudnánk megfelelően megóvni.

A higany miatt ráadásul meglehetősen veszélyes is lenne belépni, így Csin Si Huang-ti föld alatti birodalma továbbra is elérhetetlen.

A császár sírját őrző titkok több mint kétezer éve várnak arra, hogy valaki feltárja őket, de ma még úgy tűnik, a történelmi kíváncsiság és a tudományos óvatosság között a mérleg egyértelműen az utóbbi felé billen - a világ pedig csak találgathat, hogy vajon milyen grandiózus titok rejlik a lezárt kapuk mögött.

Számítógépes animáció a feltételezett higany folyókról: