Idegen testek fekszenek a piramisokban, már tudjuk, kik ők, felfedték a kilétüket

A piramisok titka új megvilágításban

Friss régészeti kutatások alaposan felforgatják mindazt, amit eddig az egyiptomi és núbiai temetkezésekről gondoltunk.

A Leiden Egyetem kutatója, Dr. Sarah Schrader olyan bizonyítékokat tárt fel a mai Szudán területén fekvő Tombosnál, amelyek azt mutatják, hogy a piramis alakú sírok nem csak a királyok és főnemesek kiváltságai voltak.

A csapat szerint gyakran egyszerű emberek, kemény fizikai munkát végző szolgálók is ilyen sírhelyet kaptak - vagyis a piramis nem feltétlenül a hatalom végső jelképe volt, hanem egy szélesebb közösségé is lehetett.

Tombos, ahol a társadalmi rétegek összekeveredtek

A Nílus harmadik kataraktája közelében fekvő telep úgy működött, mint egy kulturális olvasztótégely az Újbirodalom idején: több mint száz piramis formájú sírt emeltek itt, és közel háromezer éven át temetkeztek a környéken.

A csontok vizsgálata egészen meglepő mintázatot rajzolt ki: egyes elhunytak testén a nehéz munka nyomai látszottak, míg másoké inkább a kényelmesebb életet tükrözte.

A különbségek azt sugallják, hogy a piramisformát nem rang, hanem valamiféle közös kulturális törekvés vagy identitás miatt választották, miközben Egyiptomban ekkorra már rég felhagytak a piramistemetkezéssel.

Új kérdések az ősi társadalmakról

A kutatás fontos üzenete, hogy a múlt társadalmait nem lehet egyszerű hierarchiák alapján megérteni. A temetkezések arról mesélnek, hogyan keveredett a birodalmi hatás a helyi hagyományokkal és hogyan alakították át az emberek a rájuk nehezedő kulturális mintákat.

A piramisok Tombosban talán nem is hatalmi jelképek voltak, hanem elérhető, mégis tekintélyt sugárzó formák, amelyekben a közösség minden tagja helyet találhatott - a kutatók reményei szerint ez a felismerés közelebb visz minket ahhoz, hogy ne csak az uralkodók történetét lássuk, hanem azokét is, akik építették, karbantartották és benépesítették az ókori világot.

A szudáni piramisok:

_{forrás: thedebrief.com}