Megtalálták a Föld elveszett ikertestvérének nyomait, kiderült, honnan jött az élet valójában

Mindannyian átéltük a kamaszkori esetlenséget, csak remélni tudjuk, hogy ennek nyomai örökre eltűntek. Ez alól még az otthonunk, a Föld sem kivétel - csakhogy, ahogy egy új kutatás kimutatta, bolygónk nagy átalakulása sem tudta teljesen eltörölni a múltját.

A Massachusetts Institute of Technology (MIT) kutatói most először találtak közvetlen bizonyítékot arra, hogy léteznek megőrzött anyagok az úgynevezett "proto-Földből" - vagyis abból a bolygóból, amely még a mai Föld születése előtt létezett.

Amikor a Föld még fiatal és veszélyes volt

A Föld kezdetben egészen más volt, mint ma: izzó, olvadt és csupán kétharmad akkora, mint most. Ráadásul nem volt egyedül - pályáját egy ikerbolygó, a Theia kísérte. Az élet számára ez a korai Föld teljesen alkalmatlan volt.

A létfontosságú illó elemek, mint a hidrogén, a szén és a kén, szinte teljesen hiányoztak. A Nap hője és a Föld kőzetes szerkezete lehetetlenné tette, hogy ezek az elemek megmaradjanak - nehéz elhinni, hogy ebből a pokolian forró, barátságtalan világból egyszer az élet bölcsője lett.

Aztán jött a katasztrófa - és vele a megváltás is. A Föld és a Theia frontálisan ütköztek, az ütközés pedig szó szerint "újraindította" a bolygó belső kémiai rendszerét. Az olvadt anyagból összeolvadt, nagyobb Föld jött létre, a Theia maradványaiból pedig megszületett a Hold. A kutatók szerint ez az ütközés hozta létre a vizet, a szenet és ezzel az élet lehetőségét is.

Az elveszett múlt nyomában

Sokáig úgy gondolták, hogy a Föld korai anyagának minden nyoma eltűnt. Amit tudunk, azt többnyire holdi és földi izotópok összevetéséből, valamint meteoritok elemzéséből következtettük ki. Az,hogy valaha ténylegesen megmaradt volna valami a proto-Földből, szinte lehetetlennek tűnt - egészen mostanáig.

Nicole Nie és kutatócsoportja 2023-ban meteoritokat vizsgált, hogy megértsék, miként fejlődött a Naprendszer. Aztán váratlanul felfedeztek valamit: a kálium izotópjai között egy különös eltérést, amely sehol máshol nem fordult elő. Ez a felfedezés arra utalt, hogy a kálium egyfajta nyomjelzője lehet a Föld építőköveinek.

A kutatók ezért a Föld legősibb kőzeteihez fordultak - Grönland, Kanada és Hawaii területeiről származó mintákat vizsgáltak, ahol a mélyből származó kőzetek a felszínre kerülnek. Helyes úton indultak el, ugyanis megtalálták, amit kerestek: anyagokat, amelyek kémiai összetétele eltért minden ismert földi mintától.

A történet még nem ért véget

A kutatók ezután szimulálták, hogyan változtak volna ezek a minták milliárd évek alatt, a Föld formálódása és a nagy ütközés hatására. Az eredmény lenyűgöző volt: a minták épp olyanokká váltak, mint a modern földi kőzetek - vagyis nagy valószínűséggel valóban a "proto-Föld" megőrzött darabjaira bukkantak.

De a történet még nem teljes. A mélyből származó minták izotópjai nem pontosan egyeznek a meteoritokban találtakkal - ami azt jelenti, hogy a Föld legkorábbi összetétele továbbra is rejtély.

A Föld és a Theia ütközése:

_{forrás: iFLScience}