Most akkor Magyarországon vagy Szlovákiában van Komárom? Kevesen tudják a helyes választ

Egyszerűnek gondolhatnánk a választ, azonban az sokkal összetettebb, mint azt egyáltalán sejtenénk első hallásra. Sőt, egészen sötét és szomorú történelmi árnyalata a valóságnak. A Komárom városnév ugyanis két települést takar, egyet idehaza nálunk, egyet pedig Szlovákiában. És nem a klasszikus névhasonlóságról van szó, lévén a két város egymás szomszédai a Duna egyik és másik partján. Komáromot és Komárnot nemcsak sajátságos földrajza, hanem történelme és kulturális összefonódása is összeköti egymással.

Komárom egykoron egyetlen város volt, melyet nagyjából félbeszelt a Duna. A település környéke egykor, a római időkben 1500-2000 évvel ezelőtt Brigetio névre hallgatott, jelentős katonai tábort és egy polgári várost magába foglalva, a hadiút mellett elterülve. A stratégiai szempontból jelentős helyen fekvő Brigetio útba esett Aquincum, és a mai Ausztria római területei között. Később a dunai magyar város a királyság egyik erős várát foglalta magába. Állítólag még Mátyás király is szívesen töltötte idejét Komáromban. Még a török hódoltság idejében is említésre méltó védelmet jelentett.

Klapka György révén az 1848-49-es szabadságharc során az egyik álló bástya volt a bukást megelőzően.

Aztán a 20. század elején megpecsételődött a város sorsa. Az első világháborút követően a Duna vonala lett az erősen csipkézett szélű új Magyarország határvonala. Ezzel Komáromot kettévágták, és egyik felét a trianoni békeszerződés a frissen létrejött Csehszlovákia „műállamához” csatolta, s csak a másikat hagyta meg a magyaroknak. Ezzel a történelmi, kulturális és rokoni kapcsolatok ellenére is erővel szakították szét a várost.

A családi és partneri kapcsolatok a mai napig aktívan élnek a két város között, amelyeket a mai napig hívnak Dél Komáromnak és Révkomáromnak. Érdekesség, hogy ma már modern ipari az arculata a magyarországi résznek, míg a szlovák „városrész” képviseli inkább a múltat. Előbbi lakossága körülbelül 20 ezer, utóbbié nagyjából 30 ezer fő. A településeket a Monostori híd és az Erzsébet híd köti össze.

Említésre méltó, hogy a helyiek a mai napig fontosnak tartják az együttélés örömét, azt, hogy megtartják évről évre a Komáromi Napokat, amikor a két város egyként ünnepli történelmét és a közös jövőt. Amit az is jól jelképez, hogy a mai napig nagy a jövés-menés a két város között még a munkavállalók tekintetében is.

Tehát a válaszunk: Komárom egyszerre van jelen Magyarországon és Szlovákiában is. Ám ez a két város soha nem is volt, és nem is lesz riválisa egymásnak. Inkább olyan testvértelepülések, aminél erősebb kapcsolat aligha létezhet.

A legendás komáromi csata: