A magyarok Atlantiszaként emlegetik külföldön ezt az elveszett Zala vármegyei várost

Az Ancient Origins nevű weboldal is felkapta a hírt, miszerint Magyarországon találtak meg a közelmúltban egy értékes és érdekes római birodalmi leletet. Az ókori történelem kiváló felfedezésére egy épülő üzem munkálatai során került alkalom. A Zalaszentgrót melletti „kincs” felfedezése ráirányítja ismét a figyelmet hazánkra, amelynek legalább fele tartozott egykor a már-már elfeledett római provinciához, Pannóniához.

A Zala vármegyei település mellett megtalált Maestriana maradványát a történelmi portál máris a magyar Atlantiszként említi. Egy olyan városra leltek rá, amely a szakértők becslése szerint körülbelül három évszázadon keresztül virágozhatott a római birodalom peremén. Maestriana aztán még ezer esztendőnél is sokkal többet voltak a föld alatt elrejtve, mint egy elveszett város. Tudtak létezéséről, ám egyszerűen nem találták. A legújabb ásatások és kutatások azonban igazolták mind a pontos helyét, mind a viszonylagos méretét.

A kutatók pedig ünnepeltek Maestriana előtalálása miatt, mert remek eredményeket értek el. Kivételesen jó állapotban megmaradt épületmaradványokat, és még egy kutat is felfedeztek. A leletek együttese segíthet Pannónia egykori elbukásának, illetve magának a városnak a nyomtalanul történő eltűnésének a megértésében.

Ahogy arról már a közelmúltban hírt adtunk, a göcseji múzeum régészei feltárták az őket leginkább izgató leletet, a római kutat. Amit egyébként szakembereink a II. századból származtatnak. Még az egykori emelős faszerkezetet is megtalálták benne, mert a nedves, világon egyedülálló Zala vármegyei talaj. Ami nem csak a faanyagot, de még galliai eredetű kerámiadarabokat, és a szerte a birodalomból származó építőanyagokat is megóvott az utókor számára. Mindez pedig annak a bizonyítéka, hogy az egykori Maestriana nem szimpla határtelepülés volt, hanem kulcsfontosságú város Pannóniában.

Feltételezések szerint az elfeledett település egyfajta olvasztótégelye volt a kelta, a római és a barbár kultúráknak. Maestriana valamikor a IV. század végén néptelenedhetett el, de egyelőre nincs elég bizonyíték a pontos okokra. Egyes szakértők úgy sejtik, hogy pusztító árvíz vagy földrengés törölhette el a föld színéről a várost, amely korábban virágzott.

Egy természeti katasztrófa nyomos okot jelenthetne a hirtelen eltűnésnek, ám ehhez még sok-sok elemzésre van szükség.

Bár a hiedelmekre fogékonyak szerint a rómaiak önként mondtak le, egyfajta rituális exodus folyamán Maestrianaról, és húzódtak beljebb a birodalom határain belül. Ennek kiváltó oka a barbár fenyegetésen túl akár a hunok nyugati irányba való törekedése is lehetett. Az Ancient Origins cikke szerint akár még további értékes felfedezni valók is lehetnek Magyarországon a felszín alatt.

Így éltek a rómaiak Pannóniában: