Sokkoló felfedezés, a magyarok DNS-e végre elárulta, honnan jöttünk valójában

Évszázadok óta folyik a vita, a tudósok és a történészek generációi próbálták megfejteni a nagy kérdést: honnan is származnak a magyarok? A finnugor elmélet és a hun-magyar rokonság hívei között végeláthatatlan csaták dúltak, de most egy új, sokkoló felfedezés mindent megváltoztathat. A legmodernebb genetikai kutatások ugyanis olyan bizonyítékokat tártak fel, amelyek végre elárulják, honnan jöttünk valójában. A válasz ott van a DNS-ünkben és sokkal izgalmasabb, mint azt valaha gondoltuk.

Genetikai hálózat köti össze a honfoglalókat és a szibériai népeket

Az ELTE Humán Tudományok Kutatóközpontjának Archeogenomikai Kutatóintézete nemzetközi kutatókkal együttműködve egy mérföldkőnek számító tanulmányt tett közzé a Cell című tudományos folyóiratban.

A kutatók 120 ősi genomot elemeztek Nyugat-Szibériától a Volga folyó térségéig és az eredmények döbbenetesek. Egyértelmű genetikai egyezéseket találtak a 10. századi magyarok egy része és az uráli régióban élt népek között.

A kutatás a Dél-Urál hegység környékén élt 8-10. századi karajakupovói régészeti kultúrára fókuszált, amelyhez a legtöbb kulturális kötelék fűzi a Kárpát-medencében megtelepült honfoglaló magyarokat. A genetikai vizsgálatok kimutatták, hogy a honfoglaló magyarság egy részének eredete Nyugat-Szibéria Krisztus utáni első évszázadaiba vezethető vissza.

A bajkáli és jakutiai szálak

A kutatás egy új módszert is alkalmazott, amely genetikai kapcsolati hálózatokat épít az egyező DNS-szakaszok alapján. Az eredmények szerint a Volga-Urál térség karajakupovói és a Kárpát-medence honfoglaló magyar népességének egy része egy közös, nagy méretű, távoli rokoni szálakkal összekapcsolódó populációt alkotott. A több ezer kilométeres távolság ellenére is kimutatható volt a rokonság.

Az eredmények egy kettősségre is rávilágítottak: az uráliakkal egységet képező hálózaton belül elkülöníthetőek voltak a bajkáli és a jakutiai eredetű genetikai szálak. Ez arra enged következtetni, hogy a honfoglalók több biológiai forrásból eredtek.

Azok az egyének, akik a legerősebb rokoni kapcsolatokat mutatták a dél-uráli régióval, nagyrészt a jakutiai komponens hordozói voltak és hozzájuk csatlakoztak más keleti területekről származó csoportok, feltételezhetően a vándorlás során.

Julianus barát nyomában

A kutatás egy másik izgalmas eredményt is hozott. Biológiai folytonosságot mutattak ki a kora középkori karajakupovói népesség és a Káma-vidéki késő középkori csijaleki kultúra népessége között. Ez valami olyasmire utal, hogy a Julianus barát által megtalált keleten maradt magyarok leszármazottai a 14. században is jelen voltak az Uráltól nyugatra fekvő térségben. Bár a genetika nem bizonyít nyelvhasználatot, a kutatók szerint feltételezhető, hogy a honfoglaló népességből éppen azok lehettek a magyar nyelv hordozói, akik az uráli genetikai jegyekkel bíró, újonnan azonosított genetikai hálózatba tartoztak.

A témában egy nagyon érdekes videót alább lehet megtekinteni. Mindig van mit tanulnunk nemzetünk eredetéről, nem igaz?