Durván felborít mindent a Stonehenge-nél talált régészeti lelet, egy elfeledett titkos ásatás hoz áttörést

A dél-angliai Stonehenge a világ egyik legrejtélyesebb építménye. Körkörösen elhelyezett hatalmas kövekből, illetve földsáncokból áll, viszont ma sem tudjuk pontosan, milyen célt szolgálhatott. A nagy talányai közé tartozik az is, hogyan épülhetett.

Bizonyos feltevések szerint Stonehenge talán csillagászati célokat szolgálhatott, de az is elképzelhető, hogy vallási kultuszok központja volt, így köze lehetett a druida papokhoz is. Más elméletek szerint olyan emlékmű, amely a háborúskodásban élő törzsek egységét jelképezi.

Annyi biztos, hogy több szakaszban épült Krisztus előtt 3100 és 1600 között. Nagyjából a bronzkorig volt használatban, utána pedig ismeretlen okokból elhagyták. A monolitok egy részét idővel elhordták, ezért ma a Stonehenge csonkának nevezhető.

Az építmény egyik meghökkentő jellegzetessége, hogy olyan kövekből emelték, amelyek nem a közelben találhatók, hanem több száz kilométerrel távolabb, a Wales délnyugati részén emelkedő Preseli-hegységben. Miért éppen ezek az úgynevezett kék kövek voltak megfelelők a kor építői számára? És hogyan szállították a mai helyükre a több tonnás monolitokat?

A feladat a mai kor technikájával is jelentős kihívás volna, nem hogy évezredekkel ezelőtt. Éppen ezért felmerültek már földönkívüli idegenek is építőkként, de az is, hogy valamiféle természeti erő segédkezett a szállításban, például a jég, a legutóbbi jégkorszak idején.

A kutatók viszont olyan leletre bukkantak, amely új elmélet felállítását tette lehetővé. Egészen közönséges dologról van szó, mégpedig egy szarvasmarha fogáról, ám ez mégis megerősítheti, hogy valóban lehetett kapcsolat a mai Dél-Anglia és Délnyugat-Wales között.

A szóban forgó lelet még 1924-ben került elő a Stonehenge déli részénél folytatott régészeti ásatások során. A szarvasmarha-állkapocs Krisztus előtt 2995 és 2900 között kerülhetett oda, vagyis az építmény születésének első szakaszában. Az izotópos vizsgálatot az állat egyik zápfogán végezték el, és arra a megállapításra jutottak, hogy a marha lényegében abban a térségben élhetett,

ahonnan a híres kék kövek származnak.

De akkor miért Stonehenge szomszédságában temették el? A válasz adja magát: ez leginkább úgy lehetséges, hogy ilyen szarvasmarhákat használhattak annak idején a kövek szállításához, ami még úgy is embert próbáló feladat lehetett.

Stonehenge titkairól mesél a videó: