Agybizsergető napkövek bizonyítják az igazi apokalipszist, amikor eltűnt a Nap az égről

Az IFLScience friss híre szerint körülbeül 4900 évvel ezelőtt olyan apokaliptikus események játszódhattak le a Földön, de minimum az északi féltekén, ami könnyen teljesen térdre is kényszeríthette volna az emberiséget. A feltevés szerint egy hatalmas vulkánkitörés történhetett, azonban egyelőre nem sikerült kideríteni azt, hogy pontosan a világ melyik pontján történt a súlyos incidens. 

A becslések értelemszerűen roppant pontatlanok az ókor ezen "hajnali" szegmensét illetően, lévén a nagy civilizációk is még igencsak gyerekcipőben jártak. A becslések a világ teljes népességét 30 és 50 millió közöttire teszi, Európa ősi erdeit és sztyeppét ritkán lakott területként tarthattuk számon. A többség a mediterrán és a délkelet-európai régióban éldegélt. Az öreg kontinens összlélekszáma nem haladhatta meg a mai Magyarország 9,5 millióját.

A vélt vulkánkitörés pedig alighanem még inkább visszavethette a populáció méretét, kiváltképp a zordabb időjárással bíró északi területeken. 

A gyéren lakott skandináviai területeken tehát aligha volt igazán számottevő a népesség, ám a közelmúltban mégis ott találták meg nyomát egy szinte biztosan pusztító mértékű vulkán kitörésének. Dániához tartozik a Balti-tengeren található apró, de fontos jelentőségű Bornholm-sziget, melynek jelentős a halászata. Az egyetlen helyi település, Ronne mellett a második világháború végén nem kevesebb, mint 12 ezer magyar katona állomásozott, akiket a fegyverletétel után a szovjetek szibériai munkatáborokba internáltak. Sajnos nem sokan tértek vissza a Dániát és Szibériát is megjáró honvédek közül. 

Ekkor még nem volt ismert a Bornholm-sziget további történelmi jelentősége. Az előző évtizedben egy alapos feltárás során a régészek 614 darab palalapot találtak a földbe ásva. Érdekesség, hogy ezek a palák mind egyetlen helyre voltak eltemetve, és mindegyikükön a Nap, és/vagy a mezőgazdaság motívumai kerültek felvésésre. Egyértelműnek tűnt tehát, hogy az eseménynek szakrális jellege volt. 

A klímakutatók szerint az Egyenlítő környékén történhetett a feltételezett vulkán kitörése, nyomát a grönlandi és antarktiszi jégmintákban fedezték fel. Körülbelül 4900 évvel ezelőtt az adott rétegekben megszaporodott a szulfátok jelenléte, melyek először a légrétegekben fejtettek ki negatív hatást.

A palatáblák szerint arra kell következtetnünk, hogy a kitörés következtében a Napot a légkörbe került füst és hamu tartósan eltakarta. A gyér északi nyár pedig még gyengébb lett, ezáltal elgáncsolva akár több évre is a mezőgazdaságot. Írásos emlék erről az időszakról nem maradt fenn, azonban tudható, hogy hatalmas éhínség ritkította meg a népességet az északi félteke északi részén, ezáltal jócskán visszavetve a germán civilizációkat. Így az ókor nagy részére nem véletlenül emlékszünk úgy, mint arra az időszakra, amikor Európa történelmét javarészt a délről érkező Római Birodalom alakította az etruszkok térnyerését követően. 

Videón mutatjuk, hogy miként is festenek ez a napkövek: