promotions.hu
Keresés
Menü megnyitás
A második világháborús nácikhoz hasonlították a magyarok őseit a Netflix dokumentumfilm-sorozatában

A második világháborús nácikhoz hasonlították a magyarok őseit a Netflix dokumentumfilm-sorozatában

Borítókép:  Profimedia / illusztráció
Történelem & Tudomány
Kategória fejléc
Promotions

Döbbenetes mondat hangzott el, ami egyben elég szerencsétlen hasonlatnak tűnik, de mi áll a hátterében?

A Netflix tele van érdekfeszítő dokufilm-sorozatokkal, nem is olyan régen a hidegháborús történéseket feldolgozó szériáról írtunk, amelyben szintén volt magyar vonatkozás a rendszerváltás kapcsán. Persze nehéz lenne úgy elmenni a 20. század mellett, hogy ne említsék meg Magyarországot a történelem legfontosabb eseményeit vizsgálva, azonban ezúttal azért egészen messzire mentek vissza az összehasonlítgatásban, és nem is feltétlenül a magyarokkal, inkább az őseinkkel kapcsolatban vontak párhuzamot a nácikkal.

A Hitler és a nácik – a gonosz a vádlottak padján című sorozat a második világháborúhoz vezető utat, Adolf Hitler politikai ambícióinak kialakulását, felemelkedését és bukását veszi górcső alá, és már az első rész első perceiben elhangzik a mondat, amely William L. Shirer amerikai újságírótól származik:

„Berlin kapitulált. A német tábornokok előbújtak rejtekhelyeik mélyéről, mint a barlangjukból kiűzött vadak. Göring feladta magát, Goebbels inkább lelőtte magát. Az összes főbb háborús bűnös az igazságszolgáltatás kezébe került. Úgy döntöttek, hogy a tárgyalásuk Nürnbergben lesz, ahol a nácik az erejük teljében voltak, ahonnan a tébolyodott Hitler a világra zúdította fenyegetéseit."

Nürnberg ma csupa rom és hamu. Itt vonják felelősségre bűneikért ezeket a háborús uszítókat, és nemzetek elleni összeesküvőket, egész népek mészárosait, egész államok kifosztóit, ezeket a gyermekgyilkosokat és rabszolga-kereskedőket, ezeket a 20. századi hunokat. Mindezekért most felelni kell, eljött a leszámolás órája...”

Shirer egymaga végigkövette a háborúhoz vezető utat, először 1934-ben személyesen is látta Hitlert, amikor megbízatásként Németországba küldték, hogy tudósítson a nácik gyűléséről. Ekkor szembesült a későbbi diktátorral és csatlósaival, Shirer pedig a következő éveket azzal töltötte, hogy beszámoljon a Nemzetiszocialista Német Munkáspárt felemelkedéséről, a háborúról, végül pedig a nürnbergi perről, ahol a háború győztesei ítéletet mondtak a vesztesek fölött.

„A nácizmus hosszú éjszakája sok gondolkodni- és írnivalót adott. Mint oly sokan mások, egész életemben a miérteket kerestem”

– fogalmazott Shirer.

„Emberként szívesebben kihagytam volna életemnek ezt a hosszú, német fejezetét, de újságíróként és végül íróként nem bántam meg."

A furcsa összehasonlításról

Hogy hasonlata miért pont a hunokra esett, az már örök kérdés marad, hiszen Shirer 1993-ban elhunyt. Habár a rómaiak történetírói szerint a kegyetlen tetteikről híres hun csapatok rengeteg falvat égettek fel, valójában a pannoniai betörésük során kialakulhatott egyfajta szimbiózis a helyiek és a hunok között, kapcsolatuk pedig korántsem lehetett olyan erőszakos, mint ahogyan azt beállították.