promotions.hu
Keresés
Menü megnyitás
Érző és tanulni képes agyat növesztettek laboratóriumi körülmények között, már videojátékokkal játszik

Érző és tanulni képes agyat növesztettek laboratóriumi körülmények között, már videojátékokkal játszik

Borítókép:  Profimedia
Tech & Tudomány
Kategória fejléc

Hivatalosan is közelebb kerültünk a Mátrix világához. 

Újabb bámulatos tudományos bejelentés keltett óriási szenzációt az agykutatás területén: kutatók laboratóriumi körülmények között agysejteket növesztettek, amelyek ráadásul képesek voltak megtanulni játszani a klasszikus, 1970-es években népszerű Pong videojátékkal. annak ellenére, hogy a „miniagyak” még messze vannak a valódi értelemtől, a tudósok szavai szerint már most képesek érzékelni és reagálni a környezetükre.

Az első „érző” laboratóriumi agy?

Dr. Brett Kagan és csapata a Cortical Labs-nál ért el óriási áttörést: agysejteket kötöttek össze egy videojáték-rendszerrel, és ezek a sejtek rövid idő alatt képesek voltak alapvető játékstratégiákat elsajátítani.

„Nem találtunk jobb kifejezést arra [a mini-agynál], hogy leírjuk ezt az eszközt” 

- nyilatkozta Dr. Kagan a Neuron folyóiratban megjelent tanulmányában.

„Képes információt fogadni egy külső forrásból, feldolgozni azt, majd ezután valós időben reagálni rá.”

Noha más szakértők, például Dr. Dean Burnett, óvatosabbak az „érző” kifejezés használatával kapcsolatban, abban mindannyian egyetértenek, hogy a technológia izgalmas új lehetőségeket nyit meg.

Hogyan tanulnak a miniagyak?

A kutatócsapat emberi agysejteket használt, amelyeket őssejtekből, valamint egérembriókból növesztettek, majd mintegy 800 000 sejtből álló hálózatot hoztak létre. Ezután ezeket a sejteket egy elektródahálózathoz csatlakoztatták, amely információt továbbított a játék állásáról, például arról, hogy a labda melyik oldalon van, és milyen távol van az ütőtől.

A miniagyak saját elektromos aktivitást generáltak, és az idő előrehaladtával egyre kevesebb energiát használtak a játék során - jelezve, hogy tanulnak és alkalmazkodnak. Amikor azonban a labda véletlenszerűen új helyről indult, a sejteknek újra kellett kalibrálniuk magukat, ami több energiát igényelt. A legmeglepőbb, hogy mindössze öt perc alatt képesek voltak az alapvető játékszabályokat elsajátítani, és sikeresen visszaütni a labdát, jóval a véletlen találatok esélyét meghaladó arányban.

A miniagyak jelentősége

A technológia amellett, hogy óriási technikai bravúr, igen komoly tudományos potenciált is rejt. Dr. Kagan szerint ez az újfajta sejtszintű megközelítés hatékonyabbá teheti a neurodegeneratív betegségek, például az Alzheimer-kór kutatását és gyógyítását.

Egyik következő kísérletükben azt tervezik, hogy alkohollal befolyásolják a miniagy játékra való képességét. Ez a teszt segíthet jobban megérteni az alkohol hatásait az emberi agyra, és bizonyíthatja, hogy a miniagyak mennyire hatékonyak lehetnek kísérleti modellként.

Etikai kérdések és a jövő

Ahogy a kutatók továbbfejlesztik a technológiát, egyre összetettebb rendszerek jönnek létre, amelyek potenciálisan közelebb kerülhetnek a tudatosság állapotához. Ez azonban számos etikai kérdést vet fel. Dr. Kagan csapata már most bioetikusokkal dolgozik együtt, hogy biztosítsák: soha ne hozhassanak létre véletlenül tudatos agyat.

Videó a videojátékozó agysejtekről:

forrás: BBC