2 milliárd éve nem pusztult el ez az élőlény, egyhuzamban élt le ennyi időt

Dél-Afrikában 2 milliárd éves kőzetet tártak fel - és ha a kora nem lenne elég ahhoz, hogy lekoppintson a zoknijáról, akkor még olyan mikrobák is találhatók benne, amelyek még mindig élnek és virágoznak. Mivel már évezredek óta léteznek, ezek a legrégebbi élő mikrobák, amelyeket valaha is találtak az ősi kőzetben.

„Nem tudtuk, hogy a 2 milliárd éves kőzetek lakhatóak-e. Eddig a legrégebbi geológiai réteg, amelyben élő mikroorganizmusokat találtak, egy 100 millió éves, óceánfenék alatti lerakódás volt, így ez egy nagyon izgalmas felfedezés” - mondta Yohey Suzuki, a Tokiói Egyetem munkatársa, az új felfedezést bemutató tanulmány vezető szerzője egy közleményben.

„Az ilyen mikrobák DNS-ének és genomjának tanulmányozásával talán megérthetjük a nagyon korai földi élet evolúcióját.” 

A mikroozganizmusokat egy sziklában találták meg.

A mikrobákat a dél-afrikai Bushveld Igneous Complexből (egy sziklás intrúzió, amely akkor keletkezett, amikor a magma lassan lehűlt a földfelszín alatt) feltárt ősi kőzetben találták. A hatalmas komplexum nagyjából Írország nagyságú területet foglal el, és a Föld leggazdagabb érclelőhelyei közé tartozik, beleértve a világ bányászott platinájának mintegy 70 százalékát. Kialakulása óta viszonylag változatlan maradt, ami tökéletes feltételeket biztosít az ősi mikrobiális élet fennmaradásához.

Az ilyen, messze a földfelszín alatt élő organizmusok hihetetlenül lassan fejlődnek, és rendkívül lassú anyagcserével rendelkeznek, ami azt jelenti, hogy geológiai időskálákon keresztül - akár 2 milliárd évig is - fennmaradhatnak a vulkáni kőzetekben, ahogy azt a legújabb kutatások kimutatták.

A kutatók a Nemzetközi Kontinentális Tudományos Fúróprogram segítségével 15 méter mélyre fúrtak a föld alá, hogy egy 30 centiméteres kőzetmagmintát nyerjenek. Közelebbről megvizsgálva a csapat élő mikrobasejteket talált, amelyek szorosan a kőzetben lévő repedésekbe tömörültek, és agyaggal töltött résekkel voltak elszigetelve a külső környezettől.

Az örök élet kutatásában is fontos szerepe lehet.

Annak megerősítésére, hogy a mikrobák a kőzetmintában őshonosak, és nem a fúrás vagy a vizsgálati folyamatok során keletkezett szennyeződések, megfestették a mikrobák DNS-ét, és infravörös spektroszkópiával megvizsgálták a bennük lévő fehérjéket, valamint a környező agyagban lévő fehérjéket - ezt a technikát még 2020-ban vezették be. Így tudták megállapítani, hogy az archaikus organizmusok élnek, és nem szennyezettek.

Mivel ezek a legrégebbi élő mikrobák, amelyeket valaha kőzetmintákban találtak, felfedezésüknek messzemenő következményei vannak - akár a Vörös Bolygóig is eljuthatnak.

„Nagyon érdekel a felszín alatti mikrobák létezése nemcsak a Földön, hanem az a lehetőség is, hogy más bolygókon is megtaláljuk őket” - mondta Suzuki. 

Bár a marsi kőzetek általában sokkal idősebbek, „a NASA Mars roverance marsjárója, a Perseverance jelenleg olyan kőzeteket hoz vissza, amelyek hasonló korúak, mint az általunk ebben a tanulmányban használtak. Az, hogy a Földről származó, 2 milliárd évvel ezelőtti mintákban mikrobiális életet találtunk, és hogy pontosan meg tudtuk erősíteni a hitelességüket, izgatottá tesz, hogy mit találhatunk most a Marsról származó mintákban”.

A tanulmány a Microbial Ecology című folyóiratban jelent meg.

_{Forrás: Iflscience}