
A Rákosi-diktatúrának több köze van Sigmund Freudhoz, mint gondolnád - a pszichoanalízis atyja kezelte a szibériai kényszermunkát kitaláló személyt
Olvass tovább...


Az egykori pártfőtitkár sírját esélyünk sincs felkeresni.
Magyarország a történelme során bővelkedett a nagy formátumú történelmi alakokban, akikre a mai napig büszkeséggel gondolunk vissza - és természetesen akadtak olyanok is, akikre kevésbé.
Mindenképpen a legnegatívabb megítélésű személyek közé tartozik Rákosi (születési neve Rosenfeld) Mátyás, aki hazai szovjet típusú diktatúra kiépítőjeként írta be magát a történelemkönyvekbe.
[[cikk1]]
A diktatúra korai évei
A Rákosi-korszakról túl sok jót nem lehet elmondani: bár hivatalosan a szovjet típusú rendszer kiépülése csak 1947-től kezdődött, valójában már 1945-től szinte teljes mértékben a kommunisták akarata érvényesült - jól látszik ez abból is, hogy hiába nyerte az első választásokat a Kisgazda Párt, a belügyi tárcát mégis Rákosiék kapták meg.
A kegyetlen diktatúra végül tarthatatlanná vált, 1956-ban kirobbant a szabadságharc, aminek következtében a Szovjetunióban is felismerték, hogy Rákosival fenntarthatatlan lesz a rendszer, így pozíciójából elmozdították, voltaképpen száműzetésben élt a Szovjetunióban különböző városokban 1971-ben bekövetkezett haláláig.

Olvass tovább...
Haláláról a korabeli újságok a kishírek között, pár sorban számoltak be, hamvait menetrendszerinti járattal hozták haza.
Már ekkor látszott, hogy a nép körében nem igazán él szimpátia az egykori főtitkár irányába, ugyanis már a szocializmusban is előfordult, hogy az urnafedelet ürülékkel kenték be.
Egy idő után a nevét is eltávolították a fedélről, de a monogram és az elhalálozás éve alapján tovább folytatódtak a rongálások - egészen 2015 június 24-ig, amikor is a a Farkasréti temetőt üzemeltető Budapesti Temetkezési Intézetnél jelentkezett egy férfi és egy nő, akik Rákosi Mátyás rokonai voltak és kikérték az urnát, holléte pedig azóta ismeretlen.