A Rákosi-diktatúrának több köze van Sigmund Freudhoz, mint gondolnád - a pszichoanalízis atyja kezelte a szibériai kényszermunkát kitaláló személyt

Magyarországnak a 20. század során Európa többi népéhez hasonlóan bőven jutott a viharokból, a két világháború pusztítása után a Moszkvából "importált" kommunista típusú államberendezkedés még 45 évig végezte a szellemi aknamunkát a szocialistának nevezett eszme szellemében. A világháborút követően nem egyből állt be a diktatúra (bár a kommunisták akarata már '45-től érvényesült), pár év és elcsalt választások voltak szükségesek a diktatórikus rendszer kiépítéséhez, mely rendszer első szakaszát (az 1956-os szabadságharcig tartót) a kommunista párt főtitkáráról, Rákosi (születési nevén Rosenfeld) Mátyásról nevezték el.

Amerika volt a náci Németország legnagyobb szövetségese, a cáfolhatatlan bizonyítékok teljesen új színben tüntetik fel a II. világháborút

Olvass tovább...

A kommunista hatalomgyakorlás általában nem a teljes átláthatóságáról és nyíltságáról vált híressé - ez nem volt másképp hazánkban sem. Bár nominálisan az első ember Rákosi Mátyás volt, aki itthon gyakorlatilag teljhatalommal bírt, ahogy azt az 1956-os események is mutatták, ha a moszkvai legfelsőbb vezetés úgy döntött, bármikor elmozdítható volt a pozíciójából.

A Szovjetunió felső vezetése nyilvánvalóan szovjet állampolgárokból állt, ám az internacionalista mozgalom bármely nemzet tehetségesnek talált kommunista vezetőit befogadta - az egyik ilyen legprominesebb magyar állampolgár, aki a szovjet felső vezetésben is részt vett, a kevésbé ismert Varga (születési nevén Weisz) Jenő gazdaságpolitikus.

Varga Jenő (angol nyelvterületen Eugen Varga, míg orosz nyelvterületen Евгений Самуилович Варга) egész életét a kommunista mozgalomnak szentelte, már a véres emlékű Tanácsköztársaság idején is a felső vezetés tagja volt, utasításai mindig is döntő súllyal érvényesültek az itthoni ügyekben. Tagja volt a magyar és a szovjet tudományos akadémiának is, megkapta a Lenin-rendtől kezdve az összes jelentős kitüntetést - és egy időben a pszichológusa nem más volt, mint a világhírű Sigmund Freud, a pszichoanalízis atyja.

A kommunista mozgalom a munkásréteg (a "proletariátus") felemelését tűzte ki célul, de mozgalom mögött igen komoly pénzügyi körök is álltak - egyszerű logikával is belátható, hogy nincstelenekkel nehéz forradalmat finanszírozni. Leninhez (és egyébként Adolf Hitlerhez) hasonlóan Varga Jenő is töltött nem kevés időt Bécsben (1920-ban), belépett még a magyarországi pszichoanalitikus egyesületbe is.

Freudtól levélben kért személyes találkozót, amire a pszichológus válaszolt is, és magánaudiencián fogadta a politikust, aki a lánya levelei alapján hetente járt ülésre Freudhoz, és a bécsi egyesületnek is tagja volt.

Varga Jenő a kommunista fordulat után nem sok időt töltött az országban, leginkább a Szovjetunióban tartózkodott - a magyarok tízezreinek haláláért és elhurcolásáért felelős "málenkij robot", vagyis a szibériai kényszermunka szellemi atyja. Szinte hihetetlen, de ma, a 21. században a Corvinus Egyetem Kinizsi utcai kollégiuma Varga Jenő nevét viseli.