Kádár megtiltotta egy szó használatot Magyarországon, ezt azóta sem merik sokan kiejteni

Magyarország a 20. században

A 20. század viharai Magyarországot sem kímélték, igen turbulens időszak volt ez egész Európa, így benne hazánk történelmében is. Az elejét még Osztrák-Magyar Monarchiaként "kezdtük", a trianoni döntés után a hosszú ideig fennálló rend összeomlott, a második világháborút követően pedig a szovjet megszállás következtében itthon is elindult a nagy marxista kísérlet.

A Rákosi Mátyás és Gerő Ernő nevével fémjelezhető első "felvonás" az 1956-os forradalomig tartott, majd jött Kádár János, aki egészen 1989-ig az MSZMP főtitkára volt - ez az időszak "Kádár-korszak" néven vonult be a kollektív magyar emlékezetbe és a történelemkönyvekbe is.

Kádár János vezetése alatt Magyarország a szocialista blokkban a "legvidámabb barakk"-á vált: a leginkább külföldi hitelekből finanszírozott életszínvonal a kommunista országok között egészen élhetőnek számított. Bár a nyugati szinttől fényévekkel elmaradt, azt nehéz lenne tagadni, hogy például Romániához képest valóban elviselhetőbb volt az élet a '70-es, '80-as években.

Anekdoták Kádár Jánosról

Egy ilyen ember, aki ennyi ideig van hatalomban, természetes módon izgatja az emberek fantáziáját, a kommunizmus időszaka ráadásul nem a nyíltságról és átláthatóságáról volt híres, így szinte minden történet, ami Kádárról, mint magánemberről szól, nagy érdeklődésre tart számot.

Több anekdota is őrzi az emléket annak, hogy Kádárnak megvolt a véleménye a "Kárpátok géniuszáról", Nicolae Ceaușescuról is. A román vezető eleve különutas politikát folytatott a szocialista táboron belül, a Romániában nagy számban élő magyarság helyzete miatt (amiről nem igazán lehetett beszélni) helyzete miatt sem volt éppen zökkenőmentes a viszony a két ország között.

A tiltott szó

Az egyik ilyen történet Berecz János Kádár Jánosról írt könyvében szerepel. Kádár János és felesége, Tamáska Mária épp Kadhafit várták Ferihegyen, amikor a szintén ott lévő Berecz említést tett Ceaușescuról.

Kádár felesége azonnal átvette a szót, szenvedélyesen bírálni kezdte a román vezetőt - többek között azt is felemlegette, hogy az asztalterítőt használta szalvétának, majd egyre jobban belelendülve a magyarok üldözését is szóvá tette, a külügyesek szemmel láthatóan élvezték, hogy az első titkár felesége ilyen nyíltan beszél.

Később azonban Kádár odafordult Bereczhez, majd szárazon közölte:

"Ha a feleségem előtt még egyszer kimondja Ceaușescu nevét, úgy seggbe rúgom, hogy a fal adja a másikat."

Nem épp az internacionalista barátság jegyében szüleletett megjegyzés, az egészen biztos - azt pedig, hogy a román vezetőhöz hogy viszonyult a saját népe, kiválóan mutatja a bukása, amikor a hirtelen kitört forradalmat követően összeült rögtönítélő bíróság órák alatt ítélte halálra feleségével együtt, majd az rekordgyorsasággal végre is hajtották azt.

Dokumentumfilm Ceaușescuról:

forrás: 168óra