Magyarországi nagyvárost is veszélyeztethet a parajdi sóbánya katasztrófája

Romániában, a magyarok lakta erdélyi területeken már eddig is hatalmas bajt okozott a Korond-patak áradása. A parajdi sóbányát kiáztató, és teljesen tönkretevő áradat egyre nagyobb károkat okoz különböző rendszerekben és emberi életekben. Jelenleg 40 ezer ember ivóvíz ellátását veszélyezteti a sósvíz. Számítások szerint a Marosba átszivárgó, a Korond-patak és a Kis-Küküllő külhoni természetes „működése” miatt már pénteken elérte Magyarországot a szennyezett folyóvíz.

A június eleje katasztrófa Európa legnagyobb ismert sókészletét mosta bele a talajba, és a Parajdhoz közeli folyók, folyamok vizébe. A környékbeliek számára immár ihatatlan a csapvíz is, lévén eddig a Kis-Küküllőből került megoldásra a vízrendszerük. Állítólag a szakértők már dolgoznak a sótalanítási lehetőségeken, illetve a Maros vizéből tudják megoldani a közhálózat átkötését.

Azonban ez nem kevés időbe és pénzbe fog kerülni a román államnak.

Szakértők már most is attól tartanak, hogy a Maros 749 kilométeres, kanyargó medre egy holt csatornává fog változni, hiába nem közvetlenül ez a folyó az, amely a sót kiáztatja a talajból és a tönkrement bányából. Az érintett patakok és folyamok máris ökológiai katasztrófa színhelyei. Hatalmas és látványos mértékű a halpusztulás, illetve az élővilág szenvedése a sós vízben.

A só koncentráció elképesztően magasra hízott fel a mérések szerint. A Korond-patak 1400 mg/l, míg a Kis-Küküllő 1700 mg/l. Tegyük hozzá, hogy ez még mindig messze van a tengerek sósságától. Az óceánok átlagos sótartalma 35000 mg/l. Ám a természeti csapáshoz már ez is éppen elég, és túl sok is. Ez pedig Magyarország számára tragikus lehet. A két említett, sóssá vált folyam a Marosba ömlik, amely 48 kilométeren keresztül tekereg hazánkban, hogy aztán Szegednél a Tiszába csatlakozzon, azt táplálja.

A kutatók elképzelése szerint a Tiszába érve már várhatóan veszít annyit koncentrációjából a Maros vize, hogy az ne jelentsen instant katasztrófát.

A Tisza persze már komolyabb tragédia, az ezredforduló környéki ciánszennyezés után is lábra állt. Ám a nyári, apadó vízmennyiség biztos, hogy felerősíti a parajdi sóbányából kimosott só hatását. Bízzunk benne, hogy a Maros is túléli a sós szennyezést, és pár nap alatt lecseng a talán már megszűnt sóutánpótlás az Erdélyben visszahúzódott áradást követően.

„Azt mondják, a só, mint árucikk - bár most még bőven van belőle gyógyászati, inhalálási és étkezési célra is – hamarosan el fog fogyni. Az pedig sokára derül majd ki, hogy a vízzel elárasztott bányából mi marad. De ha nem változik semmi, szeptemberben valószínűleg minden be fog zárni a településen.  Akkor pedig több ezer ember és családja megélhetése kerül veszélybe.”

- nyilatkozta a sóhelyzetről egy szakértő, a delmagyar.hu-nak.