Ez volt Rákosi Mátyás ebédje az 1956-os forradalom kitörésekor, desszert is járt hozzá

Különleges iratokat őriz Budapest Főváros Levéltára, ezek között van az a nemrég, digitális formában közzétett levelezés, amely Rákosi Mátyás és felesége száműzetésbeli időszakához kötődik. A 264 irat digitális másolatát Ungváry Krisztián történész ajánlotta fel a levéltárnak, amely vállalta, hogy feldolgozza az iratanyagot, és nyilvánossá teszi. 

A gyűjteményben levélmásolatok, fogalmazványok is vannak, amelyekkel Rákosi Mátyás a hazatérését próbálta kiharcolni. Ezekből kiderül, hogy a sztálinista mintára lemásolt diktatórikus intézkedései ellenére saját magát hazafinak tartotta, úgy érezte, Magyarországon kell meghalnia. 

Rákosi száműzése hivatalosan gyógykezelés volt

Miután megfosztották a hatalmától, 1956. július 26-án a Szovjetunióba kellett távoznia Rákosinak, a hivatalos magyarázat szerint gyógykezelés céljából. Az októberi forradalom idején még Moszkvában volt, de novemberben már az orosz fővárostól mintegy 1500 kilométerre lévő Krasznodarba telepítették át. Onnan már csak a halála után, egy urnában térhetett haza.

A levéltár gondozásába került eredeti iratok kalandos úton kerültek Ungváry Krisztiánhoz. Egy angol újságíró ismerőse kereste meg azzal, hogy egy barátja meg akar válni egy nagyobb történelmi iratanyagtól. Kiderült, hogy az anyag Rákosihoz kötődik. 

Az eladó állítása szerint az iratokat tartalmazó kopott műbőrtáskát egy ciprusi szállodai szobában, egy ruhásszekrényében találta véletlenül. Ungváry Krisztián szerint igazából nem lehet biztosat tudni arról, hogy mennyi az igazság ebben a történetben. Mindenesetre Rákosi feleségének volt egy korábbi házasságából származó, Marina nevű lánya, aki megörökölhette a gyűjteményt, és akiről úgy tudni, gyakran járt Cipruson üzletkötőként.

Egészségügyi gondokkal küszködött

A Rákosi eltávolításást célzó fedősztorinak, a gyógykezelésnek annyi alapja biztosan volt, hogy az elvtárs túlsúllyal és az elhízáshoz társuló betegségekkel küzdött. Zsírban és szénhidrátban szegény étrendet írtak elő számára, sok zöldséggel és gyümölccsel. 

Veseköve is volt, ezért a szakember által összeállított diétában kiemelve szerepelt, hogy meg kell válnia az az állati belsőségekből készült ételektől, a kaviártól, de még a hurkát is elfelejthette.

Naponta legalább 1,2 liter vizet kellett meginnia Rákosi Mátyásnak az orvosi utaaítás szerint. Négy gramm sóval és felezett zsírmennyiséggel készülhettek a szigorú diéta ételei, a csokoládé és a kakaó tiltott volt. Viszont napi 2-3 csésze kávét megengedhetett magának és legfeljebb 2 dl borral öblíthette le a vacsorát és főként gyümölcsökből készült desszertet is kapott az ebédek után.

Az étrendi előírás alapján Rákosi Mátyás ebédje tehát meglehetősen kalóriaszegény volt, ám a mennyiségekre nem tér ki a diéta. Eközben Magyarországon kitört a forradalom 1956. október 23-án. Az Oroszországba száműzött elvtárs 30 napos diétája ezeken a lapokon olvasható.