Kádár János sírjánál pusztító üzenetet találtak, ettől a mondattól kiráz a hideg is

Feldúlták Kádár János sírját - dermesztő üzenetet hagytak a panteon falán

Megdöbbentő eset rázta meg Magyarország közvéleményét: Kádár János, az egykori MSZMP-főtitkár sírját ismeretlenek feldúlták. A Fiumei úti sírkertben a fedelet leemelték, a földet kidobálták, sőt még az urnát is eltüntették.

A legmegrázóbb azonban a falra festett felirat volt: „Gyilkos és áruló szent földben nem nyughat.” A mondat hallatán sokak hátán végigfutott a hideg.

A rendőrség egyelőre csak rongálás miatt nyomoz, mert kegyeletsértés ügyében kizárólag közeli hozzátartozók tehetnének feljelentést.

A történészek kiemelik, hogy Kádár Jánosnak nincsenek közvetlen örökösei, így kérdéses, ki tehetne hivatalos lépéseket. Egyes politikai szervezetek, köztük a Magyar Kommunista Munkáspárt jogászok bevonásával vizsgálja, hogy felléphetnek-e az ügyben.

Nemzetközi visszhang és történelmi párhuzamok

Az esemény széles körű sajtóvisszhangot kapott belföldön.

Több külföldi politikai szervezet – például orosz és észak-európai baloldali pártok – élesen elítélték a sírgyalázást, amely szerintük emberi méltóság ellen elkövetett támadás gyanújára ad okot.

A történtek párhuzamba kerültek Tallinnban és Lengyelországban lezajlott emlékmű-eltávolításokkal.

A történész Valuch Tibor arra figyelmeztetett, hogy a történelmi személyiségekről szóló vitákat nem temetőkben kell megvívni. Példaként Ferenc József alakját említette, akit a szabadságharc leverése után évtizedekkel már „jó királyként” emlegettek. Ez rávilágít arra, hogyan változik a közösség emlékezete egy-egy korszakról vagy vezetőről.

Nosztalgikus emlékek és viták a Magyar Kommunista Munkáspárt korszakáról

Több történész szerint az ehhez hasonló rongálások könnyen ellenkező hatást válthatnak ki, hiszen az emberek egy része inkább szimpátiát kezd érezni az elhunyt iránt. Kádár János alakja sokaknak az 1956 utáni időszakot idézi fel, amelyhez a párttagság tömeges elterjedése – mintegy 900 ezer fő – és a relatív létbiztonság emléke kapcsolódik.

Bár Valuch Tibor hangsúlyozza, hogy ez a biztonság nem volt minden társadalmi réteg számára adott, a korszak mégis sokak számára a fiatalság éveit jelenti, ami érzelmileg befolyásolja a mai megítélést is.

Budapest Fiumei sírkertje: múlt, kultúra és biztonság

A botrány hatására a temetőben megnövelték az éjszakai őrséget, és vizsgálják a kiemelt sírhelyek biztonsági intézkedéseit. A Fiumei úti sírkert Budapest egyik legfontosabb kegyeleti helyszíne, ahol több történelmi személyiség nyugszik. Építészeti értéke is kiemelkedő, hiszen mauzóleumok, panteonok és szobrok egész sora idézi fel a 19–20. század politikai és kulturális világát.

A panteon építésekor több korábbi sírhelyet megszüntettek, a földi maradványokat pedig a hozzátartozóknak adták át, hogy más temetőben helyezzék el. A döntés akkoriban komoly vitát váltott ki, hiszen sokak számára ez a folyamat inkább egy kényszerű áttelepítésnek tűnt, semmint méltó kegyeleti megoldásnak. 

A helyzet többeket régészeti feltárásokra emlékeztetett, ahol a múlt nyomai kerülnek elő, csakhogy itt nem tudományos célból, hanem építkezési okokból történt mindez.

Az eset kitűnően érzékelteti, mennyire sebezhetőek a történelmi emlékek Magyarországon: megőrzésük nem pusztán jogi feladat, hanem kulturális és társadalmi felelősség is, hiszen ezek az emlékek a kollektív identitás részét képezik.

A videó a Fiumei úti sírkert híres síremlékeit mutatja be Kádár Jánostól Ybl Miklósig: 

Forrás: Békés Vármegyei Hírportál