Azonnal kifekszel Kosztolányi Dezső teljes nevétől, nehéz magyarázatot találni rá

Manapság is bevett szokás, hogy a szülők, nagyszülők után több keresztnevet is adnak egy gyermeknek. Ugyan a legtöbbször csak az első nevét használják a későbbiekben, mégis a hivatalos iratokon fel kell tüntetni ezeket a neveket is, hiszen csak így lehet érvényes.

Ilyenkor szoktak lenni nagy csodálkozások, pláne ha nem éppen hétköznapi az a harmadik vagy épp negyedik név. Régebben ennek egészen különleges hagyományai voltak, vélhetően Kosztolányi Dezső is tudott volna erről mesélni, ám ő inkább úgy döntött, hogy jobb nem emlegetni furcsa keresztnevét.

A házasság megkötésekor derült ki

Kosztolányi 1913. május 8-án, a házassági anyakönyvben kénytelen volt teljes nevét használni, ugyanis ebben az esetben, a teljes és hivatalosan anyakönyvezett nevet kell bejegyezni a dokumentumba.

Így végül Kosztolányi Dezső István Izabella néven került bele a házassági papírba. De vajon miért éppen Izabella? A római katolikus vallású Kosztolányi keresztszülei után kapta második és harmadik keresztnevét, keresztapját Hofbauer Istvánnak, keresztanyját pedig Oravecz Izabellának hívták. Ez nem mellesleg a keresztény világban számos helyen elterjedt szokássá vált – lásd Brazília, ahol szinte el lehet veszni a keresztnevekben.

Nem csak ezért adtak női utónevet

Habár Kosztolányi esetében egyértelmű volt, hogy vallási okokból kapta az Izabella nevet (a Máriát is hasonló okokból, Szűz Mária tiszteletére adták egyeseknek), Móra Ferenc, A gyevi törvény című elbeszélésében szó esett róla, hogy korábban egészen más okai is lehettek a női névnek:

„A régi világban szokásban volt a nagyeszű magyaroknál a Márton gyereket Mártának kereszteltetni, hogy a császár lánynak gondolja, és ne öltöztesse angyalbőrbe"

– a hadkötelesség elkerülésének ezen kiskapuját aztán bezárták, lévén a gyermeknek már csak a nemének megfelelő utónevet adhattak.

Kíváncsi vagy Kosztolányi Dezső életének különös titkaira? Ez a videó részletesen taglalja azokat:

Forrás: Nyest