
Az egyik legnagyobb európai nép teljesen lemásolta Vörösmarty Mihályt és erről, mi magyarok mit sem tudunk
Olvass tovább...
Az egyik leghíresebb magyar sírját ráadásul az elnyomó hatalom be akarta szántani, de történt valami...
Vörösmarty Mihály a magyar történelem egyik legnagyobb hatású szerzőjeként alkotott és hagyott hátra olyan minőségű munkát, amellyel a mai napig tartó elismeréssel emlékeznek meg a különös szellemiségéről. A Velencei-tó mellett született és felnőtt költő, drámaíró műveit a mai napig kötelező tanulmányként ismerik meg a magyar fiatalok. Vörösmarty a 19. század legjelentősebb irodalmi alakja volt, műveit számtalan nyelvre fordították le. Ha nevét kiejtjük, mindenkinek felsejlenek emlékeiben a Szózat hazafias sorai, rímei.
Olvass tovább...
Szerencsés módon Vörösmarty tevékeny, és hosszú pályafutást tudhatott magának, és még népes családja mellett (öt gyermeket szült neki 26 évvel fiatalabb felesége, Csajághy Laura) is volt ideje a költeményei megírására. Sajnálatosan azonban mindössze ötvenöt év adatott meg az élete utolsó éveiben betegeskedő költőnek, és 1855-ben elhunyt. A tüdőbetegsége, szívelégtelensége akkor más egyéb szövődményekhez is kötődhetett, és a sanyarú halál a fővárosban érte. Igaz, nem vetette fel őt és családját a pénz, mecénásainak és tartalékainak hála több orvos (barátja) is a lábra állításán ügyködött.
Az olyan időtlen klasszikusok, mint a Csongor és Tünde vagy a Zalán futása örökre a magyar irodalom és a magyar történelem halhatatlanjai közé emelték. Temetése 1855-ben hatalmas tömegmegmozdulást jelentett, a Wikipedia által "Költőkirálynak" nevezett Vörösmarty végső nyugalomra helyezését sok-sok ezren kísérték. A forradalom és szabadságharc egyik arca volt, lényegében csak tisztelői voltak az országban, dacára annak, hogy rövid bujkálás után már 1850-re megbocsátott neki a Habsburg-rezsim.
Olvass tovább...
Szegénységben hunyt el a Szózat szerzője, de kortársai, mint a hazai politika csúcsvezetője, Deák Ferenc gyűjtést szervezett három élő gyermeke és az özvegye számára. Akkor hatalmas összegnek számító 103 ezer ezüstforintot tudtak összeszedni, aminek mai értéke több, mint 475 millió forint lenne. Igaz, még ennek az adománynak az átvétele előtt Laura asszony elintézte, hogy férje megérdemelten kimunkált sírkövet kaphasson a Kerepesi úti temetőben.
Érdekesség, de a sírkő tulajdonképpen immár 170 esztendeje tartalmaz egy olyan finom részletet, amit egyesek bakinak vélhetnének. Azonban igazából bakiról szó sincs, szándékosan írták fel így az emlékműre a költő nevét:
"Vörösmarty Mihál"
- "L" betűvel, és nem "Ly-nal".
Ugyanis maga Vörösmarty hivatkozott magára Mihálként, és ezzel a névvel is írta alá verseit, költeményeit, elbeszéléseit. Ha éppen nem ahhoz szottyant kedve, hogy valamilyen költői álnév mögé bújik. Tehát a felirat nem hibás, hanem utalás. Persze már az is szinte csoda, hogy a mai napig látogatható a "Költőkirály" sírköve, lévén a Rákosi-korszakban többek között az nyughelyét is felakarta számolni az önző és elnyomó diktatúra. Az eszetlen karhatalom panelházat akart felhúzni a Fiumei úti sírkert helyére, ám végül az ész győzött, és a helyszínt Nemzeti Panteonná sikerült nyilváníttatni.
Forrás: sirkokeszites.com
Ismeretlen érdekességek Vörösmarty Mihályról: