Az egyik legnagyobb európai nép teljesen lemásolta Vörösmarty Mihályt és erről, mi magyarok mit sem tudunk

Gondolkodtál már azon, hogy mennyi hasonlóság és különbség van a világ összeg himnusza között? Jó párat tudhatunk a különböző sportrendezvények miatt, de valószínűleg csak igazán kevesen tudják, hogy milyen a finn himnusz és azt, hogy pontosan milyen szavak hangzanak el benne.

Ezzel kapcsolatban pedig az is érdekes tény, hogyha az észt és a finn futballválogatott játszik egymás ellen, akkor ugyanaz a két himnusz megy le egymás után. De hogy lehet ez? Mindez hosszú történelmi múltra tekint vissza, a himnusz dallamát eredetileg 1848-ban a Finnországba települt hamburgi zeneszerző, Friedrich Pacius szerezte az 1800-as években. Ugyanez a dallam lett Maamme címmel 1917-ben finn himnusz. A hangsúly pedig a dallomon van, ugyanis a szöveg mindkét országban teljesen más. 

A finn himnusz az alábbi módon kezdődik: 

Hazánk, hazánk, te drága szó,

Zendülj az ajkakon!

Nincs bérc, egekre felnyúló,

Se völgy, se part oly bájoló

Sehol, mint itten északon,

Öledben ősi hon.

Azt pedig végképp senki sem gondolná, hogy valamilyen módon köze van a finnek himnuszának a magyarokhoz. Vajon tőlünk lopták el, a miénkről koppintották? Mindez ebben a formában nem igaz, ugyanis Vörösmarty Mihálynak van köze leginkább a finnek nemzeti dalához. 

Vörösmarty Mihály 1836-ban fejezte be a Szózatot, amely a következő évben az Auróra című almanachban is megjelent. Hamar népszerűvé vált, 1842-ben pedig le is fordították németre. Egy évvel később országos pályázatot írtak ki a dallamának szerzésére, amelyet Egressy Béni műve nyert meg. Az így elkészült mű Európa-szerte nagy visszhangot váltott ki, főleg a külföldön élő magyarok körében. Berlinben például az ott tanuló magyarok megmutathatták a művet egy finn egyetemista társuknak, Abraham Herman August Kellgrénnek. Majd miután a szóban forgó férfi hazatért Helsinkibe, a Szózat szövegét lefordította svédre. Meg is jelent Magyar nemzeti dal néven egy finn újságban, majd a mű nagy hatással volt a finn költőkre. 

Tehát így kötődik Finnország himnusza Vörösmartyhoz: a finn vers költője nagy ihletett merített a  magyar szerzeményből, a  legfeltűnőbb hasonlóság pedig az, ahogy a költő átveszi a Szózat versformáját, csak a versszakait bővíti ki azáltal, hogy még egy jambusi sorpárt tűz közbe, mely az első sorral rímel - írja a Telex.

Íme teljes egészében Finnország himnusza: