Az egyik legnagyobb európai nép teljesen lemásolta Vörösmarty Mihályt és erről, mi magyarok mit sem tudunk

Gondolkodtál már azon, hogy mennyi hasonlóság és különbség van a világ összeg himnusza között? Jó párat tudhatunk a különböző sportrendezvények miatt, de valószínűleg csak igazán kevesen tudják, hogy milyen a finn himnusz és azt, hogy pontosan milyen szavak hangzanak el benne.

Furcsa nevű magyar kisbolt New York belvárosában, tódulnak az amerikaiak a hazai ízeket árusító üzletbe

Olvass tovább...

Ezzel kapcsolatban pedig az is érdekes tény, hogyha az észt és a finn futballválogatott játszik egymás ellen, akkor ugyanaz a két himnusz megy le egymás után. De hogy lehet ez? Mindez hosszú történelmi múltra tekint vissza, a himnusz dallamát eredetileg 1848-ban a Finnországba települt hamburgi zeneszerző, Friedrich Pacius szerezte az 1800-as években. Ugyanez a dallam lett Maamme címmel 1917-ben finn himnusz. A hangsúly pedig a dallomon van, ugyanis a szöveg mindkét országban teljesen más.

Azt pedig végképp senki sem gondolná, hogy valamilyen módon köze van a finnek himnuszának a magyarokhoz. Vajon tőlünk lopták el, a miénkről koppintották? Mindez ebben a formában nem igaz, ugyanis Vörösmarty Mihálynak van köze leginkább a finnek nemzeti dalához.

Vörösmarty Mihály 1836-ban fejezte be a Szózatot, amely a következő évben az Auróra című almanachban is megjelent. Hamar népszerűvé vált, 1842-ben pedig le is fordították németre. Egy évvel később országos pályázatot írtak ki a dallamának szerzésére, amelyet Egressy Béni műve nyert meg. Az így elkészült mű Európa-szerte nagy visszhangot váltott ki, főleg a külföldön élő magyarok körében. Berlinben például az ott tanuló magyarok megmutathatták a művet egy finn egyetemista társuknak, Abraham Herman August Kellgrénnek. Majd miután a szóban forgó férfi hazatért Helsinkibe, a Szózat szövegét lefordította svédre. Meg is jelent Magyar nemzeti dal néven egy finn újságban, majd a mű nagy hatással volt a finn költőkre.

Tehát így kötődik Finnország himnusza Vörösmartyhoz: a finn vers költője nagy ihletett merített a magyar szerzeményből, a legfeltűnőbb hasonlóság pedig az, ahogy a költő átveszi a Szózat versformáját, csak a versszakait bővíti ki azáltal, hogy még egy jambusi sorpárt tűz közbe, mely az első sorral rímel - írja a Telex.