Kiderült, hogy belehalhatunk-e, ha megesszük a konzerves kutyakaját

Jelen sorok írójának gyermekkori tragikus élménye volt, mikor húsz-huszonöt esztendővel ezelőtt az RTL Klub hőskorának zászlóshajója, a Fókusz levetített egy különös riportot. Nem biztos, hogy nem csak egy fizetett médiahekkről volt szó, ám kétségtelen, hogy jó eséllyel többekben is mély nyomokat hagyott a bejátszás. A riporter egy fiatal magyar férfit keresett fel, aki nem, hogy mer enni a kutyák számára gyártott konzerves ételekből, hanem egyenesen imádja azokat. Kétségtelen, hogy a tartalomgyártási kényszer szülte az ominózus riportot, ám annak valóságtartalma minimum kétséges az évtizedek távolságából. 

Összeszedtük minden bátorságunkat, és fenntartásainkat leküzdve felkerestünk egy magyarországi gyártó vidéki üzemében dolgozó szakembert. Ő pedig nem titkolózott és köntörfalazott, önként számolt be a sajnos meg nem nevezhető gyárban történtekről, és az általános elméletekről. Elméletekről, melyek a kutya (és macska) számára gyártott konzervek emberi fogyasztásáról szólnak. Hősünk Ferenc, aki beavatott minket a rejtelmekbe. 

Nem, nem ettünk kutyakaját, de volt, aki megtette helyettünk.

Ferenc egykor komolyabb végzettség nélkül kezdett el dolgozni a kelek-magyarországi üzemben, közvetlenül a gyártósor mellett, és csak elhivatottságának köszönheti, hogy ma már középvezetőként dolgozik ugyanannak a cégnek egy másik leányvállalatánál. "Beépített emberünk" már rögtön az elején leszögezte, hogy a legendákkal ellentétben bár fogyasztható számunkra az összes kutyáknak és macskáknak készített konzerves eleség, de nem javasolja a túl gyakori próbálkozást. 

Jegyezzük meg: a komoly és komolytalan próbálkozók tartsák észben, hogy száraztápot ne is kóstoljanak, lévén annak könnyen fogászati kezelés lehet a vége. Cikkünk csak a konzerves "készételek" világáról szól. Ferenc beszámolt róla, hogy évekig dolgozott a szülőfalujához közeli üzemben, de csak legendákat hallott arról, hogy van, aki megeszi a kutyakonzervet. Elárulta azt is, hogy jómaga egy előléptetését követően, fogadásból kóstolta meg az egyik, birkahús ízesítésű készítményt. Ferenc szerint két napig beteg volt tőle, ám komolyabb baja nem esett. Ugyanis azóta már jobban beleásta magát a kutyakaja készítés világába. 

A szigorú magyar és uniós szabályozás szerint egyébként sem lehet mindenféle szemetet beledobálni a négylábú kedvenceknek szánt készítményekbe.

A magyar konyhától és ízlésvilágtól pedig egyébként sem áll távol a belsőségek, a bőr, a nyelv vagy akár a fülek elkészítése. Szakértők szerint a felbontás után rögtön elfogyasztásra kerülő állati élelmiszer semmilyen egészségügyi kockázatot nem jelenthet. Sőt, Ferenc szerint egy-egy minőségi kutyakaja akár az emberek számára készített konzerves húskészítmények élvezeti szintjével is vetekedhet. Igaz, a kutyák és macskák számára jóval kevesebb só és ízfokozó kerül ezekbe a készítményekbe. 

Kutyakaja-gyári kémünk tehát a kíváncsi érdeklődő számára javasolja az egyszeri kóstolás lehetőségét, a fogyasztása semmilyen egészségügyi kockázattal nem jár.

Tanulmányok szerint annyit érdemes megjegyezni, hogy lehetőleg ne együnk hetekig csak és kizárólag kutyaeledelt, mert túladagolhatjuk magunkat K-vitaminnal, míg a C-vitaminból komoly hiányunk alakulhat ki.