A Balatonnál már egzotikus gyümölcsöt termesztenek, roskadoznak az ágak a hatalmas citromfán

A magyar narancs tudjuk milyen, kicsit sárga, kicsit savanyú, de legalább a miénk. Na de milyen a magyar citrom? Alighanem sokan meglepődnének, ha a Balaton felé közeledve egy öles citromfával találkoznának, pedig ez nem egy vicc kezdete, hanem valóban létező dolog.

Persze nem csak úgy az utcán nőnek a citromfák, Gál Andrásné Anna kertészmérnök évtizedek óta tartó gondoskodásának köszönhető, hogy az úgynevezett télálló citrom ilyen szép fa legyen, rengeteg terméssel az ágain.

„Még a férjem hozta 1994-ben Szombathelyről, az akkori MÁV kertészetből. Sokáig csak „állt” a növény, majd észrevétlenül szép törzses fává nevelkedett. Időközben néha megmetszettük, alakítottuk, hogy formás maradjon, közben termőre is fordult. Tavasszal nagyon illatos virágaival, ősszel szép terméseivel ajándékoz meg minket”

– fogalmazott.

A télálló citrom takarás nélkül sem fagy el – tegyük hozzá, hogy csemeteként még érdemes takarni –, és akár -20 fokig is bírja a hideget, sőt, előszeretettel szaporodik a fa alá lehulló terméseknek köszönhetően – írja a Sokszínű Vidék.

„Nagyon szép dísznövény, de a gasztronómiában is használható. Termése sokmagvas, sajnos kevés hússal és lével rendelkezik, ami kissé kesernyés ízű. Viszont kiváló húsok ízesítésére, teákba és birsalmával, naranccsal keverve lekvár készíthető belőle. A cserje erősen tövises, ezért kertépítésben átjárhatatlan sövényt is ültethetünk belőle”

– tette hozzá Anna, akinek a kert egyben a munkája, a megélhetősége, és a hobbija.

A latin nevén Poncius trilofiatot vadcitromnak is hívják, és Ázsiában is sok helyen találkozhatunk vele. Habár megszólalásig hasonlít a klasszikus, nemesített, mediterráneumból származó citromra, és a termése is hasonló (csak kicsit kisebb), cserjeként is nevelhető.

Termése szeptember végén, október elején kezd színesedni, és miután teljesen besárgultak, illetve erőfeszítés nélkül leválaszhatók a kocsányról, akkor már lehet szüretelni, és mindenféle finomságot készíteni belőle.

Nem igényel komoly szaktudást a nevelése, ettől függetlenül szép és különleges megjelenésű növényről van szó. Évente egyszer azért (lehetőleg a téli időszakban) érdemes megmetszeni, így mi magunk dönthetjük el, hogy milyen formája legyen, esetleg sövényszerű, vagy éppen fa, ami akár 4 méteresre is megnőhet.