"Az Unión kívül is van élet" - kiderült mit ért ezen Orbán Viktor, sokan félreértik őt

Magyarország és az Európai Unió

A magyar demokrácia 35 éve alatt sok víz lefolyt a Dunán, akadt egy pár kormányváltás is. A 15 éve kormányzó Fidesz sem 15 éve kezdte a dolgot: 1998 és 2002 között egyszer már vezették az országot.

A modern Magyarország történelmének egyik legérdekesebb időszaka volt ez: már magunk mögött hagytuk a kommunizmust, a dolgok pedig az erősebb európai integráció irányába mutattak.

Központi kérdésnek számított az Európai Uniós tagság: a poszt-szovjet országok lakói (így benne mi is) egyfajta Kánaánként tekintettek a nyugat-európai hatalmak által életre hívott szövetségre, a lakosság döntő többsége integráció párti volt - és csörték Brüsszellel ide-oda, mindenféle közvélemény kutatás alapján ez a mai napig így maradt.

Az első Orbán-kormány tárgyalásai

Az Unióba való belépés komolyra fordulása 1998 március 31-től számítható: akkor még a Horn-kormány volt hivatalban, ők kezdték el hivatalosan a csatlakozási tárgyalásokat, de a pár hónappal később bekövetkező kormányváltás miatt az első Orbán-kormány is igencsak kivette a részét a belőle.

Erre az időre esett az is, amikor az EU addigi 15 tagja aláírta az úgynevezett nizzai szerződést, amivel jelentősen átalakították az EU alapszerződését, pontosan a küszöbön álló kelet-európai államok, köztük Magyarország csatlakozása miatt is.

Ebben az időszakban hagyta el Orbán Viktor száját egy a folyó tárgyalások fényében érdekesnek tűnő mondat is: "Az Európai Unión kívül is van élet".

A mondatot eléggé könnyű volt úgy magyarázni, miszerint a Fidesz kormány annyira nem támogatta az EU-ba való belépést, de most Kéri László politológus vendégeként Borókai Gábor, az első Orbán-kormány szóvivője tiszta vizet öntött a pohárba, hogy is gondolta ezt a mondatot az akkori és a mostani miniszterelnök.

Hogyan értette Orbán az ominózus mondatot?

A szóvivő szerint szó sem volt arról, hogy ellenezték volna az uniós csatlakozást, a mondat egyszerű ténymegállapítás volt: mivel a csatlakozás ideje gyakran tolódott, ezért fogalmazott úgy Orbán Viktor, hogy az EU-n kívül is van élet - mert hát lássuk be, akkor is volt Magyarország, amikor nem voltunk tagja az uniónak. A lengyel miniszterelnök akkoriban úgy fogalmazott, hogy "mindig 5 évre vagyunk az uniós csatlakozástól", ami utoljára 1999-ben volt igaz, ugyanis 2004-ben végül mind Magyarország, mind Lengyelország az EU tagjává vált.

A Borókai Gáborral készített interjú: