
Egy magyar esemény egész Dél-Koreát megváltoztatta.
Az 1956-os magyar forradalom és szabadságharc a 20. századi magyar történelem legfényesebb lapjaira tartozik: a lakosságnak elege volt a szovjet elnyomásból, fegyverrel kelt fel a sokkal nagyobb katonai erővel bíró szovjet birodalom ellen. Bár a Szuezi-válság miatt a világ figyelme megoszlott több eseményen is, a szabadságharc világszerte kiváltotta a szolidaritás és támogatás hullámait.
Viszonylag kevesen tudják, hogy még a Távol-Keleten, Dél-Koreában is jelentős mozgalom bontakozott ki a magyarok melletti kiállás jegyében. A történet nemcsak a két nemzet közötti váratlan kapcsolódásokat tárja fel, hanem rávilágít arra is, hogy a szabadság iránti vágy miként képes áthidalni kontinenseket és kultúrákat.
[[cikk1]]
1956 őszén, amikor Magyarországon kitört a forradalom, Dél-Korea figyelme azonnal a közép-európai események felé fordult. Li Szin Man akkori elnök kormánya abban reménykedett, hogy a magyar és lengyelországi események dominóhatást indíthatnak el más szocialista országokban, beleértve Észak-Koreát is. A dél-koreai vezetés bízott abban, hogy az északi lakosság is fellázadhat Kim Ir Szen uralma ellen, hasonlóan a magyarokhoz. Ennek érdekében a korabeli dél-koreai sajtó kiemelt figyelemmel számolt be a magyarországi eseményekről, valamint számos tömegrendezvényt is szerveztek, hogy bátorítsák az észak-koreaiakat a felkelésre.
A szolidaritás egyik legkiemelkedőbb példája a szöuli Yonsei Egyetem kilenc diákjának kezdeményezése volt. A fiatalok konkrét szabadcsapatot szerveztek azzal a céllal, hogy fegyveresen harcoljanak a magyar szabadságért. Bár tervük végül nem valósult meg, elszántságuk és elkötelezettségük jól mutatja, milyen mély benyomást tett a magyar forradalom a dél-koreai ifjúságra.
[[cikk2]]
A forradalom leverését követően Li Szin Man kormánya igyekezett magyar emigráns fiatalokat Dél-Koreába hívni, hogy előadásaikkal támogassák az antikommunista propagandát. Ez a lépés viszont egészen váratlan következményekkel járt: a magyar egyetemisták bátor kiállása inspirálóan hatott a dél-koreai diákságra, akik saját helyzetükkel párhuzamot vonva egyre inkább elégedetlenségüket fejezték ki saját kormányukkal szemben.
Az 1960. áprilisi forradalom Dél-Koreában részben a magyar események hatására bontakozott ki. A diákok és civilek tömegesen vonultak az utcára, tiltakozva Li Szin Man autoriter uralma és a kormányzati korrupció ellen. A tüntetések végül az elnök lemondásához vezettek, majd végül megnyitották az utat a demokratikus változások felé Dél-Koreában.
További érdekesség, hogy Ban Ki-moon, aki később az ENSZ főtitkára lett, középiskolás diákként szintén kifejezte szolidaritását a magyar forradalom iránt: beszédet intézett az akkori ENSZ-főtitkárhoz, Dag Hammarskjöldhöz, amelyben elítélte a Szovjetunió beavatkozását Magyarországon.
Látható tehát, hogy zz 1956-os magyar forradalom hatása messze túlmutatott Európa határain: egy olyan távoli országban, mint Dél-Korea, a magyarok szabadságért folytatott harca inspirációt nyújtott a helyi diákságnak és hozzájárult a demokratikus mozgalmak kibontakozásához - ékes bizonyítéka ez a történet annak, hogy a szabadság és igazság iránti vágy univerzális, és képes összekapcsolni különböző nemzeteket és kultúrákat a közös cél érdekében.
forrás: KoreaTimes