Magyarországon egy dolgot imádott Hitler: utálta a magyarokat, de erről irigykedve ódákat zengett

A német vezérkar mindenképpen szükségesnek érezte a magyarok segítségét a Szovjetunió megtámadásához, Adolf Hitler mégsem kért belőle, mert kifejezetten utálta a magyarokat. Tudniillik a náci diktátor nem bízott a magyarokban, nem beszélve arról, hogy milyen komoly ellenérzéssel viseltetett Horthy Miklóssal szemben, aki többször személyesen is ellent mondott neki.

Történt ugyanis, hogy Horthy és Imrédy Béla miniszterelnök 1938-ban hivatalos látogatáson volt Hitlernél, aki felvázolta nekik a Csehszlovákia elleni terveit. Kánya Kálmán korábbi külügyminiszter erre úgy reagált, hogy Adolf Hitler azt akarja, hogy Magyarország robbanton ki egy konfliktust, amiért cserébe megkapnánk Szlovákia teljes területét. A kormányzó visszautasította a náci vezér kérését, egyben figyelmeztette, hogy Hitler ezzel csak egy újabb háborút akar kirobbantani, amit el fog veszíteni. Erre Hitler ordibálni kezdett a magyar politikusokkal.

Horthy szakította félbe: figyelmeztette, hogy faképnél hagyja, mert ez a hangnem megengedhetetlen egy önálló, ezeréves állam képviselőjével szemben. Hitler erre visszafogta magát és tiszteletteljesen folytatta a mondandóját, de a kialakult helyzet és az elutasítás kétségkívül megrontotta a kapcsolatot. Ezt tetézte az is, hogy Teleki Pál 1939-ben nemet mondott a Lengyelország elleni támadásra, és még azt sem engedte meg Hitlernek, hogy német csapatokat szállítsanak át az országon keresztül a lengyel frontra; nem beszélve arról, hogy Magyarország később befogadta és segítette a lengyel menekülteket.

Így aztán kijelenthető, hogy Adolf Hitler kifejezetten utálta Magyarországot, de nem csak az országot, hanem magát a rendszert is. A magyarságról sem volt jó véleménnyel, csupán egy dolgot szeretett nálunk, de arról képes volt ódákat zengeni.

A Führer ugyanis el volt bűvölve Budapesttől.

Nem csoda, hogy a Duna-parti Linzet úgy akarta átépíttetni, hogy az Budapest német másolata legyen. 1938. március 13-án a diktátor látogatást tett Linzben, ahol azt mondta Sepp Wolkerstrofer polgármesternek, hogy "megbocsáthatatlan paródiának tekinti, hogy Attila és az ő hun leszármazottaié a legszebb város a Nielbulungok folyója mentén", így aztán kitalálta, hogy le fogja másolni a rajongva imádott Budapestet.

Azonban ezt az átépítést nem úgy értette, hogy a magyar főváros épületeire jellemző eklektika, szecesszió vagy historizmus jegyében akarja átalakítani, hanem úgy, hogy Linzet is a duna mindkét oldalán szervesen, hidakkal szorosan összekapcsolva szerette volna kiépíttetni. A Führer kijelentése után már nem is Linznek, hanem német Budapestnek nevezték a várost, amit a diktátor nemcsak a folyó bal partján elnyúló Urfahr városrészt kívánta építészetileg, infrastrukturálisan szorosabban összekötni a Duna jobb oldalán elterülő Óvárossal, hanem a város "főutcájának" akarta megtenni a folyót.

^{(Forrás: 24.hu, Falanszter Blog)}