Erről tárgyalt egymással Adolf Hitler és Horthy Miklós, itt van a Magyarország megszállása előtti beszélgetés tartalma

A második világháború idején Magyarország és Németország közötti politikai kapcsolatok egyik legjelentősebb eseménye volt Adolf Hitler és Horthy Miklós találkozója. Ez a találkozó 1944. március 18-án zajlott le a németországi Klessheim kastélyban, Salzburg közelében. A megbeszélés fő célja az volt, hogy Hitler meggyőzze Horthyt Magyarország háborús szerepvállalásának növeléséről és a német érdekekhez való hűséges ragaszkodásról.

^{Horthy és Hitler 1938-ban}

1944-re a náci Németország helyzete a keleti fronton romlott, és a szövetségesek nyomása egyre nőtt. Hitler számára létfontosságú volt, hogy biztosítsa a tengelyhatalmak teljes támogatását, beleértve Magyarországot is, amely stratégiailag fontos szerepet játszott a térségben. Magyarország, mint a tengelyhatalmak egyik tagja, kulcsfontosságú szövetséges volt Hitler számára, különösen azután, hogy Románia kezdett eltávolodni a német szövetségtől.

Horthy Miklós, Magyarország kormányzója, azonban egyre inkább kételkedett a német győzelemben, és fontolgatta a kiugrást a háborúból, vagy legalábbis a harcok minimalizálását. Ez a kétely feszültséget szült a két vezető között, amely a találkozón csúcsosodott ki.

[[cikk1]]

A klessheimi találkozó során Hitler erőteljes nyomást gyakorolt Horthyra. A német diktátor többek között azzal fenyegetőzött, hogy ha Magyarország nem tart ki a németek mellett, súlyos következményekkel kell szembenéznie. Hitler kifejezetten aggódott a magyar hadsereg harckészültsége és a zsidókérdés megoldatlansága miatt.

Hitler a találkozón ragaszkodott ahhoz, hogy Magyarország szigorúbban lépjen fel a zsidó lakossággal szemben, és hatékonyabban vegyen részt a háborús erőfeszítésekben. Horthy megpróbált ellenállni Hitler követeléseinek, különösen a zsidókérdésben, de a német diktátor hajthatatlan volt. Végül Horthy beleegyezett a német követelések teljesítésébe, bár ez csak részben volt igaz, hiszen Magyarország később megpróbált tárgyalni a szövetségesekkel a háborúból való kilépésről.

A találkozó másnapján, március 19-én, Németország megszállta Magyarországot (Margaréta hadművelet), ezzel biztosítva, hogy az ország a német érdekeket szolgálja a háború végéig. A megszállás után a németek szigorúbb ellenőrzés alá vonták Magyarországot, és megkezdődött a magyar zsidóság deportálása Auschwitzba.

A klessheimi találkozó és az azt követő események tragikus hatással voltak Magyarországra. Az ország függetlensége megszűnt, és a háború végéig a németek ellenőrzése alatt maradt. A zsidók tömeges deportálása és a magyar hadsereg további részvétele a háborúban súlyos emberi és anyagi áldozatokkal járt.

[[cikk2]]

A Hitler-Horthy találkozó egy fontos fejezete a második világháború történetének, amely rávilágít a náci Németország és Magyarország közötti feszült és bonyolult kapcsolatra. A találkozó és az azt követő események mély nyomot hagytak Magyarország történelmében, és hozzájárultak a háború tragikus végkifejletéhez az ország számára. Horthy próbálkozásai a magyar szuverenitás megőrzésére végül kudarcot vallottak, és Magyarország sorsa a német megszállás alatt pecsételődött meg.