Magyarországról írták a Vatikán falára hatalmas betűkkel, az elzárt részen olvasható, ahová a turisták nem mehetnek be

A Vatikánba bárki bemehet, körbejárhatja azokat a részeket, amik meg vannak nyitva a nagyközönség előtt, és bár a legtöbb turista tényleg igyekszik szemügyre venni a sok gyönyörű freskót, szobrot, mindent, amit a Vatikán termei rejtenek, mégsem veszik észre az apró részleteket. Le mernénk fogadni, hogy a magyarok közül - akik jártak már a Vatikánban - senki sem vette észre azt a rengeteg magyar vonatkozást, azokat az emlékeket, amiket ott őriznek. Hozzá kell tenni, hogy vannak olyan magyar vonatkozások a Vatikán falain belül, amik a nagyközönség elől el vannak zárva, így nem is láthatják a turisták - például azt a hatalmas betűkből álló feliratot sem, amit Magyarországról írtak.

De még mielőtt rátérnénk erre, hadd említsünk meg csupán néhány magyar vonatkozást és emléket a Vatikánból.

Kezdjük is rögtön azzal, amit elvileg mindenki észrevehetne, hiszen a Szent Péter-bazilika látogatható a turisták számára. A főhajó padlózatán - ha legközelebb figyelmesen megnézzük - a világ legnagyobb templomai vannak megjelölve a bazilika apszisától mért hosszúsága szerint; ezek között ott van megnevezve az esztergomi bazilika is, ami 1977-ben került fel a padlózatra.

^{(Fotó: Network)}

A Szent Péter-bazilika előcsarnokából nyílik középen egy bronzkapu, aminek domborművei Luxemburgi Zsigmond magyar király 1433. május 31-ei császárrá koronázásának jeleneteit ábrázolják. A Péter széke-oltár közelében márványba vannak vésve azoknak a főpásztoroknak a nevei, akik 1854. december 8-án jelen voltak a Szeplőtelen Fogantatás dogmájának a kihirdetésekor - itt olvashatjuk többek között Szcitovszky János bíboros esztergomi érsek nevét is.

Az altemplomban több nemzeti szentély is található, például a Magyarok Nagyasszonya kápolna is, aminek eszmei elődje a Szent István alapította zarándokházhoz tartozó, 1776-ban lebontott Szent István-templom volt. Egy másik kápolnában pedig van egy 17. századi freskó, ami az 1350-es szentévre Rómába látogató Nagy Lajos magyar királyt ábrázolja, amint éppen hódol a bazilikában őrzött Veronika kendője előtt.

A Vatikáni Múzeumban is sok magyar vonatkozású műalkotást találhatunk - bár ennek jelentős része raktárban van. Ilyen például Hajnal János Rómában élő magyar művész mintegy 86 festménye, valamint az erdélyi festőművész Gy. Szabó Béla 20 fametszetből álló Dante-sorozata, de megemlíthetnénk akár a Szent Korona és a jogar másolatát is, amit még X. Piusz kapott ajándékba.

Most pedig jöjjön az a bizonyos felirat a Vatikán falán, ami az Apostoli Palota nagyközönség elől elzárt részén, Raffaello loggiájának harmadik emeletén található. Ezen a részen különböző országok térképeit festették meg, és így természetesen Magyarország térképe is felkerült, ami mellé az alábbi feliratot írták hatalmas betűkkel:

„kitűnik termékeny földjével, aranya bőségével, férfiai vitézségével”.

^{(Forrás: Magyar Kurír)}