Ezért tetszett Petőfi Sándor rokonának a Most vagy soha!, pedig ő is történész

Továbbra is megy a köpködés a Most vagy soha! miatt, legtöbben azért kritizálják Rákay Philip, Lóth Balázs, és Szente Vajk produkcióját, mert túl sok fikció van benne. Pedig a film nem árult soha zsákbamacskát - már a marketingkampány során is egyfolytában hangsúlyozták, hogy ez nem egy száraz történelmi dokumentumfilm, hanem egy olyan történelmi kalandfilm lesz, amiben lesznek kitalált karakterek és fiktív történetelemek; nem beszélve arról, hogy a Most vagy soha! azzal az a felvezető felirattal indít:

„Ahogy történt, és ahogy történhetett volna”.

Ettől függetlenól úgy tűnik, divat lett történelemhamisítónak nevezni egy történelmi kalandfilmet, ami le sem akarja tagadni, hogy kicsit kiszínezte, mozifilmesebbé tette az 1848. március 15-ei eseményeket. Nyilván a történelem órára nem ebből a filmből érdemes felkészülni, de a fiatalok számára is egy ösztönzés lehet arra, hogy kicsit jobban érdeklődjenek a történelem iránt, és miután megnézik a filmet, utána olvasnak, hogy pontosan hogy is történt a forradalom kitörése.

A Most vagy soha után Gárdonyi Gézát is történelemhamisítónak fogjuk hívni? - kritika

Olvass tovább...

Olvass tovább...

Persze a Most vagy soha!-t nem csak az átlagnézők, hanem Széchenyi-díjas történészek és Balázs Béla-díjas filmalkotók is kritizálják, de most nyilatkozott a Mandiner-nek Petőfi Sándor rokona is, aki nem mellesleg szintén történész, és érdekes módon neki tetszett a film.

Bognár Zalán, a Károli Gáspár Református Egyetem Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kara docensének szépapja Petőfi Sándor unokatestvére volt. A történész is látta már a filmet, elolvasta a róla szóló kritikákat, és most, hogy úgymond teljes képet kapott Rákay Philipék alkotásáról, meg tudta osztani őszinte véleményét az emberekkel.

„Ez a film végre lesöpörte azt a sok port, amely rátelepedett a Petőfi-képre a hosszú évtizedek alatt. Mert lássuk be, a legnagyobb magyar költőt, a lánglelkű hazafit generációk óta élettelen, távoli szoborként tiszteljük. A Petőfi-kép ráadásul a szocialista diktatúra idején sokat torzult, a film által viszont közel kerülhet a ma emberéhez, a mai fiatalokhoz”

- kezdte Bognár Zalán, aki szerint az igazi Petőfi Sándor lángolóbb szívű, szenvedélyesebb ember volt, mint amit a filmben láthatunk, de ez mellékes megközelítés.

Rákay Philip dühösen rárontott a bakivadász történészekre, a Most vagy soha! alkotója megmagyarázta miért téved mindenki

Olvass tovább...

Olvass tovább...

A történész szerint sokkal fontosabb a film küldetése: az, hogy példaképeket mutasson a fiatalok számára. Bognár rámutatott arra, hogy Petőfi egy olyan sztár volt, aki utat mutatott a sötétben, és a filmnek nagy értéke az is, hogy reflektorfénybe állítja a többi márciusi ifjút is. Petőfi rokonát egyébként nem zavarta a fikciós szál a filmben, szerinte kifejezetten jót tett neki.

„A történelmi nap eseményeit kellő méltósággal tálalja a Most vagy soha!, a kalandfilm fikciós jellege pedig még izgalmasabbá, kiszámíthatatlanabbá teszi az ismert történetet, ami még akkor is tetszett, ha az osztrák titkos ügynök, Farkasch egy kicsit túl lett pozicionálva és Szendrey Júlia is, mint akcióhős”

Bognár Zalán szerint igenis szükség van az ilyen történelmi kalandfilmekre, mint a Most vagy soha!, illetve kellenek azok a példaértékű történelmi személyiségek, akik hazaszeretetből, bátorságból, hitből példát mutatnak.

„Nekem megadatott, hogy történészként találkozhattam és hosszan beszélgettem Olofsson Placid atyával, akit a kommunisták a Gulág munkatáboraiba száműztek hosszú évekre. A kínok között is ember maradt, utat mutatott és egész életében Istent szolgálta és az embereken segített. Ő tanított meg arra, hogy soha ne a rosszat, hanem a jót nézzem. Nem az a fontos, hogy a valóságban, hogyan töltötték meg akkoriban a puskákat, hanem az, hogy a film nézése közben a családommal megható, felemelő pillanatokat élhettünk át”

- mondta a történész.