Rákay Philip nem várt helyről kapta meg a letaglózó igazságot: magyar sztártörténész beszélt a Most vagy soha!-film hibáiról

Meglehetősen nagy a hírverés a március 15-e előtti nemzeti ünnep előtt bemutatott minden idők legdrágább magyar filmje, a Most vagy soha! körül. Ahogy a címből és a bemutatás időpontjából is kiderül, az 1848-as eseményeket dolgozza fel az alkotás, Petőfi Sándor karakterével főszerepben.

Mivel a filmnek tényleg jelentős büdzséje volt, valamit rendezője a kormányhoz köthető, elég hamar kritikák tüzében találták magukat az alkotót - noha a film elején szerepel az "ahogyan történhetett volna" kifejezés, sokan túlzónak találják a fiktív elemeket egy olyan filmben, amiben ennyire hangsúlyos a történelmi vonal:

míg például a Becstelen brigantik esetében nyilvánvaló, hogy egyetlen szó sem igaz belőle és teljesen a fantázia szüleménye, itt már a film bajosabban kommunikálja ugyanezt önmagáról.

A március 15-én Széchenyi-díjjal kitüntetett Herman Róbert történész a korszak és a forradalom legkomolyabb szakértője, akinek kutatási területe az időszak és az események is. Ő is elmondta véleményét a filmről - amit filmszempontból hollywoodi színvonalúnak ítélt, történelmi szempontból viszont kiemelte azokat a pontokat, amikhez tulajdonképpen semmi köze nincs a valósághoz.

A történész szerint már a kezdésnél bajok vannak: a film kezdete egy óriási félrevezetés, kifejezetten az a rész, amikor március 14-én az osztrák katonaság szétver valamilyen gyűlést. Az igazság az, hogy senki sem tört össze semmit valójában. Az Ellenzéki Kör esti gyűlése után a résztvevők egyszerűen hazamentek a valóságban.

Szerinte gyanús, hogy a film készítése közben a stáb nem alkalmazott történész szakértőt, és ezt igen alaposan alá is támasztja.

Például, az, hogy az osztrák lovas katonák gyalogsági egyenruhában száguldanak, teljesen abszurd. Vagy még szembetűnőbb tévedés: az osztrák katona igazoltatja Petőfiék csoportját - holott 1848-ban még nem léteztek személyi azonosító okmányok. Emellett, a filmben ábrázolt németellenes hangulat teljesen értelmetlen, tekintve hogy Pest és Buda etnikumát tekintve legalább annyira német város volt, mint magyar. A film előzetesét itt lehet megtekinteni:

Aztán ott van az is, hogy miként követelik Petőfiék a magyar nyelv bevezetését, és maga Petőfi kijelenti, hogy az ő fia már magyarul fog beszélni. Csakhogy 1844 óta már a magyar volt az ország hivatalos nyelve; a reformkor számos célkitűzése közül a magyar államnyelv megteremtése volt az egyetlen, amelyhez nem kellett forradalom.

A történész még ezen kívül is sorol fel tárgyi tévedéséket, és a kegyetlen ítélete az, hogy a film önmaga paródiája - a filmről írt kritikánkat egyébként önök is elolvashatják IDE kattintva, a történész részletes értekezését pedig az index.hu oldalon.