A low-budget Petőfi film jobb, mint a méregdrága Most vagy soha? Az RTL pimasz fricskával készült a jeles alkalomra a Mi kis falunk színészeivel

Bármilyen is legyen a valaha készült legdrágább, összesen 6 milliárd forintba került Most vagy soha! fogadtatása, az már most biztos, hogy a az 1848-as eseményeket feldolgozó történelmi kalandfilmnek különleges eseményjelleget kölcsönöz a körülötte kialakult diskurzus. Már a film bemutatása előtt is olyan mennyiségben készültek a filmmel kapcsolatos cikkek, ami a magyar filmektől igencsak idegen, ami egyszerre több komponensnek köszönhető. Kritikánk a filmről itt olvasható:

A Most vagy soha! valóban méregdrága film, kétszer annyiba került mint az eddigi rekorder Kincsem, ami pár évvel ezelőtt óriási sikert aratott. Az új filmfinanszírozási rendszer egyértelmű célként tűzte ki, és kifejezetten ösztönzi a történelmi témájú filmek készítését, ami nem csak az egyik legköltségesebb, de az egyik legbonyolultabb műfaj is, mivel ügyesen kell zsonglőrködni a fikcióval és a történelmi tényekkel, miközben maga a történelem, különösen a magyar, a mai napig húzódó súlyos konfliktusoktól terhelt.

Ebbe a sorba illeszkedett a rosszhírű fikciós-dokumentumsorozat Aranybulla, a köztelevízió nagy költségvetésű Tündérkert sorozata, a bemutatás előtt álló Hunyadi-sorozat, a mozikban pedig a rendszerváltás idejét feldolgozó Blokád vagy az 1700-as években játszódó Hadik.

Másrészt a Most vagy soha! alkotói névsora is elbizonytalanítja az embert, vagy azért, mert nem különösebben impozáns (Lóth Balázs korábban a rosszemlékű Pesti balhét rendezte, Kis-Szabó Márk a Hadikban és az Aranybullában működött közre), vagy mert politikailag egyértelműen beágyazott szereplőkhöz köthető az elkészítése (Rákay Philip producer, forgatókönyvíró), ami akkor is felvet kérdéseket, ha a film az új évezred legnagyobb durranása. Éppen ezért sokan már a bemutatás előtt temetni kezdték a filmet, erről itt írtunk korábban:

Az RTL oldalára a Most vagy soha! premierjével egyidőben került fel a "low-budget Petőfi-film", amiben a Mi kis falunk színészei is szerepelnek. A Lengyel Tamás, Molnár Áron, Rainer-Micsinyei Nóra, és Janklovics Péter nevével fémjelzett Magyarország Kedvenc Műsora eddig is főleg politika- és kormánykritikus paródiákat  készített (szerintem igencsak hullámzó színvonalon), most a vicces, abszurd álhírek terjesztésében kitűnő Hírcsárdával közösen képzelték el, milyen bonyodalmakba ütközhetett a 12 pont kinyomtatása a híres  Landerer-nyomdában.

A készítők vastag anakronizmussal élve egy marketingest (Rainer-Micsinyei Nóra), a meg nem értett Petőfi Sándort (Molnár Áron) az idegeskedő nyomdász Landerert (Janklovics Péter) és a káoszon úrrá lenni próbáló Irinyit (Lengyel Tamás) helyeztek a kosztümös környezetbe, amiben különösen vicces, hogy Molnár Áron és Lengyel Tamás is úgy néznek ki, mint Petőfi Sándor. 

A Petőfi film remake. A Landerer jelenet egyébként legfeljebb az igencsak drága Petőfi-mozihoz képest lehet low-budgetnek nevezni, máskülönben profi munka (vágás, fényelés, operatőri munka, díszletek, hivatásos színészek stb.), egyáltalán nem olyan kisköltségvetésű ez a rövid kis mókázás. A teljes "filmjelenetet" itt tudjátok megnézni: