promotions.hu
Sötét mód
Keresés
Menü megnyitás
A HBO sorozata rekordnézettséget ért el, a rajongók közül mégis sokan borzasztónak találják a utolsó évadot
Borítókép:  Profimedia (illusztráció)
Zene, Film & Kultúra
Kategória fejléc
DA
Megosztás
Másolás

A True Detective negyedik évada különösen megosztotta a nézőket, van aki szerint sikerült visszatalálni a gyökerekhez, mások kész katasztrófának tartják.

Sokak számára a True Detective (magyar nemzettségben csak az igencsak semmitmondó A törvény nevében) jelentette a nagy belépőt a sorozatok világába. Korábban is játszottak már nagy színészek prémiumsorozatokban (például pont egy évvel korábban a  Netflix robbantott nagyot Kevin Spacey-vel és a Kártyavárral), de Matthey McConaughey és Woody Harrelson párosa áttört valami gátat, ami elválasztotta egymástól a mozifilmek és a sorozatok világát. Nálam legalábbis mindenképpen.

A hallatlan sikernek ugyanakkor volt még néhány jelentős összetevője, egyrészt az egészet egy ember rendezte, ami még a TV-s minisorozatoknál sem feltétlenül megszokott, Cary Joji Fukunaga atmoszférateremtő képessége is erősen hozzájárult ahhoz, hogy a True Detective hétről-hétre odaszögezze a nézőket a képernyő elé.

Másrészt a True Detective-nek tényleg volt egy nagyon összetett és érdekes története, ami nem csak erős karakterekkel, emlékezetes dialógusokkal és szikár akciójelenetekkel, vagy bonyolult időszerkesztéssel dolgozott, hanem a beemelte a misztikumot, a transzcendenciát is a történetbe, miközben mégis két lábbal állt a valóságban. Talán a Twin Peaks abszurdba hajló nyomozása óta nem kutatták még olyan nagy izgalommal a nyomokat és az utalásokat a nézők, mint 2014-ben Nic Pizzolato sorozatában.

Igaz később Alan Parker munkásságan megismerése némileg csorbította a szemeben a sorozat eredetiségét, ami rengeteget merített a sötét világlátásáról híres rendező két thriller-klasszikusából, az 1987-es Angyalszívből és a 1988-as Lángoló Mississippiből, de most az új évad kapcsán bele-belenézegetve a legendás első évadba, azért P

A hallatlan siker gyorsan meggyőzte az HBO-t, és Pizzolato további lehetőségeket kapott, szinte rögtön elkészült a sokakban csalódást keltő második, majd sok év kihagyás után a harmadik évad is.

Pizzolato amolyan tipikus "trilógia-vonalat" rajzolt, a második évad teljesen más utak irányába indult, ami még akkor is dícséretes, ha összességében tényleg nem ért fel az első évadhoz, míg a harmadik évad sok tekintetben visszatért a már kitaposott ösvényre, és a Los Angeles-i ipartelepről visszatértünk egy lepusztult déli államba, Arkansas helyet a Mississippi vidékre.

Azóta ismét eltelt hat év, és most új showrunnerrel megérkezett a 4. évad, ami minden korábbinál jobban megosztja a sorozat nézőit. Miközben a horror felől érkező Issa López érezhető rajongással utalgat a klasszikusnak számító első évadra (van utalás Rust Cohle édeapjára, a háttérben munkálkodó nagy emberekre és a spirálra is),  és sok elemben visszatér a gyökerekhez (ki a tettes? Naná, hogy a komornyik), miközben az fagyos alaszkai környezettel látványosan új színt hoz a sorozatba, az írói képességei mintha elmaradnának Pizzolatotól. 

Lópeznél is fontos szerep jut a misztikumnak, de teljesen más, sokkal elrugaszkodottabb módon, mint az első évadban (guruló narancsok mindenhol, halálba hívó rokonok, stb.), miközben a történetmesélésben egyszerűen komoly bakik vannak.

Géczy Dávid és Schmidt András a 2020 Filmodüsszeia vonatkozó adásában például részletesen sorra veszik azokat a dramaturgiai hiányosságokat, amitől az új évad rengeteg ember számára komolytalanná válik. Itt tudjátok meghallgatni, szerintem mindenképpen érdemes:

De az interneten találkozhatunk ennél sokkal cifrább megjegyzésekkel is, még Pizzolato is erősen kritizálta az utódját. Jodie Foster és Kali Reis párosának komótos dinamikája nekem éppenséggel tetszett, kiegészülve a talpraesett, de naiv fiatal rendőr, Finn Bennett figurájával,

ám a True Detective-től valószínűleg elég idegen elem, hogy nők legyenek a főszereplői.

Ennek a sorozatnak mindig is nagyon fontos része volt a maszkulinitás (kiváltképpen a második rész, amiben Rachel McAdams karaktere volt a legférfiasabb karakter, miközben Taylor Kitsch a melegségével küszködött), a férfi szerep felvállalása, vagy fel nem vállalása, nagyon erős női karakterekkel kiegészítve, ami az új évad esetében megdől, vagy inkább fogalmazzunk úgy, hogy átfordul.

Van aki üdvözítőnek tartja, van aki kész szentségtörésnek, az mindenesetre már biztosra vehető, hogy érkezik az 5. évad, mivel a Night Country alcímet viselő új évad kirobbanó siker volt a HBO és a HBO Max felületein. Cikkünk ezzel véget is ért, mivel azonban egy True Detective évadról van szó, ne menjünk el szó nélkül az új évad intrója mellett se. Az én személyes kedvencem a 2. évad alatt hallható Leonard Cohen szerzemény volt, most Billie Eilis dalának jutott a megtiszteltetés, ezzel is jelezve, hogy más idők járnak. De mindegyik intrót meg tudjátok nézni itt:

Legnépszerűbb
Galéria
Hasonló tartalmak
Galéria - Van képünk hozzá
Kvízek
Zene, Film & Kultúra
Színes
Tech & Tudomány
Gasztro & Utazás
Sport & Szabadidő
Helyi Hírek
Időjárás