Jeruzsálem magyar királyának eltűnése és uralkodása is sorsdöntő volt, a mai napig nem tudni biztosat hollétéről

A magyar történelem viharos évszázadai alatt számos uralkodónk és előkelőségünk neve vált ismertté az országhatárokon túl. Küzdelmes és dicső múltunk szereplői közül is kiemelkedik bizonyos szempontból az ellentmondásos megítélésű II. András, akinek viszonylag hosszú uralkodása regényekbe illően kalandos volt.

A Múlt-kor cikke alapján mai hasonlattal élve kijelenthető, hogy a média áldozatává vált, hiszen a Katona József Bánk bán című művében saját magát gyenge kezűnek uralkodónak tituláló II. András képe villámgyorsan elterjedt a köztudatban. Az igazság azonban sokkal árnyaltabb és ha a neve nem is említhető egy lapon a legsikeresebb királyainkkal és történelmi nagyságainkkal, azért nem szabad elvitatni néhány valóban előremutató döntését.

Nagyravágyó apja miatt maradt örökre titok Petőfi születési helye és ideje? Hiába telt el 200 év azóta, még mindig rengeteg a megválaszolatlan kérdés

Olvass tovább...

Olvass tovább...

II. (Jeruzsálemi) András 1205 és 1235 között uralkodott hazánkban és aktív balkáni szerepvállalása mellett a keresztes hadjáratokból is kivette a részét. Ez utóbbi esetében a történészek kiemelik, hogy valószínűleg nem pusztán vallási indíttatásról lehet szó, sokkal inkább arról, hogy szerette volna megszerezni a Latin Császárság 1216-ban elhunyt uralkodójának, Henriknek megüresedett trónját. Egy ilyen ambiciózus tervet nagyban segíthetett a muszlim seregek elleni sikeres háború, azonban nem sok szerencse kísérte vállalását és végül lemaradt a vágyott koronáról, amely apósa, Courtenay Pétert fejére került.

A keresztes hadjáratot ettől függetlenül már nem mondhatta le és némi gyógyírként mégis sikerült egy címet megszereznie magának hosszú útja során. 1218-ban fölvették a Jeruzsálemi Szent János Ispotályos Lovagrendbe donátusi ranggal, majd kicsivel később Akkon városában felvette a Jeruzsálem királya címet. Közel-keleti kalandjának emlékét őrzi Margat, a Szentföld legnagyobb keresztes lovagvára, melyet bőkezű adományaival támogatott.

Major Balázs régész és csapata sokáig kutatta a keresztesek ősi erődítményét, ahol számtalan különleges freskóra bukkantak. Szembetűnő, hogy Margat vára építészetileg nagyon sok rokon vonást hordoz a vele nagyjából egyidős Esztergomi várral.

A keresztes háború során tényleges hadisikert nem igazán tudott elérni, ráadásul hazaérkezve kaotikus viszonyok fogadták. Távollétében szinte polgárháborús helyzet alakult ki, így sürgetővé vált számára, hogy ésszerű változtatásokat eszközölve megpróbálja rendezni az ország belpolitikai helyzetét. Ötlete valóban előremutató volt és hosszú évszázadokra meghatározta Magyarország rendi fejlődését.

Hihetetlen, de igaz: két Budapest található Amerikában, nem mindennapi a történetük

Olvass tovább...

Olvass tovább...

1222. április 24-én adta ki az Aranybullát, amely 31 pontban foglalja össze a királyi szolgálónépek jogait. Ennek legismertebb eleme az ellenállási záradék, amely biztosította a nemességnek a jogot arra, hogy magával az uralkodóval is szembeszálljon, ha az, vagy annak utódai megszegnék az Aranybullában foglalt ígéreteket. Eredetileg hét példányban készült, de sajnos ezek egyike sem maradt fenn.

Ez az év végül nem csak a nemeseknek tartogatott izgalmas fordulatot, hiszen a Halley-üstökös is ekkor tűnt fel az égen, útját pedig rettegve figyelték a kor babonás emberei.

Valóban reformer intézkedése mellett az utókor számára jól ismert lehet tékozlónak minősített életmódja is. Egyszer még az a szégyen is megesett az uralkodói párral, hogy András szentföldi útja idején Gizella királynénak 140 márkáért el kellett adnia a veszprémi egyháztól kölcsönkért koronáját.

Amikor 1235-ben 30 évnyi uralkodást követően eltávozott az élők sorából, Egres falu ciszterci monostorában temettek el. Ahogy életében, úgy halálát követően is hadilábon állt a szerencsével, hiszen a monostort később mind a tatárjárás, mind pedig a török hódítás idején lerombolták, így kérdéses uralkodónk földi maradványainak további sorsa.

Ahogy azzal a Képmás Magazin is foglalkozott, a korábban sokáig a Margati vár régészeti feltárást irányító Major Balázs régész most II. András sírjának eredt a nyomába, kutatásukról pedig film is készült „Az elveszett király” címen. Az általa kiadott oklevél szintén megihlette a filmkészítőket, ennek gyümölcseként látható a 2022-ben bemutatott Aranybulla című sorozat.