Nagyravágyó apja miatt maradt örökre titok Petőfi születési helye és ideje? Hiába telt el 200 év azóta, még mindig rengeteg a megválaszolatlan kérdés

Petőfi Sándor nem véletlenül érdemelte ki a nemzet költője címet. A szabadság lánglelkű poétája születésének 200 éves évfordulója apropóján ismét fellángoltak a régóta ismert viták születése és halála körül. Kevés olyan hazai költő, vagy író akad, akinek nem csupán az irodalmi és történelmi hatása rendkívüli, de ennyi rejtélyes történet is megihletett élete. Születésének pontos időpontja és helye máig viták tárgyát képezi, legalább annyira, mint rejtélyes halála.

A történelemkönyveket fellapozva születési dátumként, 1823. január 1. szerepel, helyként pedig Kiskőröst jelölik meg, míg halála 1849. július 31-én következett be a segesvári csatában.

A magyarok végre megtudhatják a brutális igazságot, igy halhatott meg messze Magyarországtól Petőfi Sándor? - Rendkívüli legendák élnek

Olvass tovább...

Olvass tovább...

Sajnálatosan rövid idő adatott meg számára az alkotásra, mégis közel ezer verset írt magyarul, melyek közül nyolcszázötven fennmaradt az utókorra. Nagyon kalandos élete volt, hiszen egyaránt megadatott számára a szegénység és az elfogadhatóan tisztes jólét is. A tanulás rögös útját tizennyolc esztendős korában maga mögött hagyva színésznek állt, de az igazi művészi kiteljesedést hamarosan a verselés hozta el számára.

Költészete nagyon sokrétű volt. A magyar romantika kiteljesítéseként az ő verseiben jelent meg először a családi líra, szerelmi költészetében pedig a hitvesi, házastársi szerelem ábrázolása. Hangsúlyos volt műveiben a szabadság szeretetének erőteljes nyelvi eszközökkel való kifejezése mellett a tájköltészet is.

Születési helye és ideje régóta foglalkoztatja az irodalmi közvéleményt, hiszen három város is felmerül lehetséges helyszínként. Kiskőrös, Kiskunfélegyháza és Szabadszállás.

A Krónika cikke szerint a korábban Szabadszálláson segédjegyzőként dolgozó Tóth Sándor 2003-ban írt egy nagyon részletes, korabeli feljegyzésekkel alátámasztott könyvet Petőfi és szülei Szabadszálláson címmel.

Ebben részletesen foglalkozik a hely mellett a dátum kérdésével is. Akkoriban nagyon elterjedt gyakorlat volt, hogy a szülők gyermeküket valamilyen jeles napon kereszteltették meg. Petőfi esetében azt feltételezik, hogy a jeles eseményre már decemberben sor került. És miért éppen Kiskőrös? A szájhagyomány szerint a szabadszállási református pap valamilyen okból kifolyólag nem akarta megkeresztelni a kisfiút, akinek a szülei ezért a legközelebbi evangélikus lelkészhez fordultak segítségért. Ő történetesen a Kiskőrösön élt Martiny Mihály volt, aki a család régi jó ismerősének számított, ráadásul egy ideig nála szolgált Maglódon Petőfi édesanyja, Hruz Mária.  

Így még sohasem láthattad Petőfi Sándort – rendkívüli dolog látott napvilágot az 1848–49-es forradalom és szabadságharc emlékére

Olvass tovább...

Olvass tovább...

A legendák szerint a keresztelésre való eljutás sem ment egyszerűen. A nagyon gyengécskének született fiúcskát édesapja lóhalálában igyekezett elvinni Kiskőrösre, hogy még idejében megkaphassa a keresztséget, azonban a lucskos, sáros-havas úton elakadt a fogat, ezért egy tanyáról kölcsönkért szánkón kellett folytatniuk útjukat.

Szabadszállás esetében másik oka is lehetett annak, hogy nem szerepelt szülőhelyeként. A családja iránti ellenérzések és édesapja anyagi tönkremenetele miatt nemkívánatos személyként, szegényen kellett távozniuk onnan. Pedig nagyon másként indult a történetük.

Az ifjú költő édesapja, Petrovics István rendkívül nagyravágyó ember hírében állt, aki sokáig ügyes kézzel gyarapította családja vagyonát. A mészárszéke mellett vásárolt, vagy bérelt malmot, vendéglőt, szántót és szőlőföldet is, de részben túlzottan sok hitelt vett fel ehhez, részben pedig szerencsétlenségére ekkor következett be a Duna pusztító 1838. évi jeges áradása is, ami szó szerint mindenüket elmosta. Házuk összedőlt, a hitelezők pedig ezt a pillanatot választották arra, hogy benyújtsák a számlát a tönkrement családnak. 3 évnyi hercehurcát követően mindenüket elárverezték és földönfutóként kellett, hogy otthagyják Szabadszállást, mielőtt Dunavecsére költöztek.

Később a jeles költő a képviselőválasztáson is Szabadszállásról szeretett volna indulni, de csúfosan megbukott, nemkívánatos személyként, szinte szó szerint menekülnie kellett az ellenséges városból.

Születése helye és ideje mellett, mint azt jól tudjuk, halálához is legendák sora kapcsolódik. Sokan gondolták azt, hogy valójában túlélte a csatát és a hatalmas Orosz Birodalomban kezdett új életet, sőt, állítólag Barguzinban a csontjait is megtalálni vélték, de valójában a mai napig sem tudjuk biztosan kijelenteni, hogy mi történt vele azon a drámai napon.

Nem is ez számít igazán, ezek csak színesebbé teszik az amúgy is kiemelkedően érdekes életutat, amely ennek a tragikusan fiatalon elhunyt irodalmi zseninek jutott. Rövid ideig alkotott, mégis örökre beírta magát a hazai irodalom halhatatlanjainak panteonjába. Verseit mindenki ismeri és ennél nagyobb dicsőségről aligha álmodhat költő.

Nagyköltségvetésű, akciódús kalandfilm is készül Most vagy soha! címmel, amely az 1848. március 15-i eseményeket dolgozza fel és várhatóan 2024 tavaszán mutatják be. A valaha készült legdrágább magyar film lesz, közel 6 milliárd forintos költségvetéssel.