Rejtélyes betonoszlop jelez titkos alagutat a Duna alatt, a túlpartra is átjuthat, aki bebocsátást nyer

Magyarországon megszámlálhatatlanul sok titkos bunker, alagút található, melyek többsége az előző rendszer alatt épült. Vannak olyanok, melyek nagyvárosok alatt terülnek el, és valós funkciójukban sosem használták őket, és vannak katonai létesítmények, melyeket a mai napig rengeteg titok övez.

De akadnak olyanok is, amik egészen más célokból épültek, ilyen a Nagymaros és Visegrád közötti Duna-alagút is, ahová nem lehet csak úgy lesétálni, ahhoz külön engedély kell. Most azonban egy videónak köszönhetően felfedezhetjük a különleges építményt, amely 50 centiméteres falvastagságú betongyűrűkből épült és egy 6,2-es erejű földrengést is kibírna.

A túlpartra is átjuthatunk

Mint kiderült, a szennyvíz továbbítására használt, több mint 500 méter hosszú és a víz felszínétől 15 méterre lévő közműalagút hátterében a Bős-Nagymaros vízlépcsőrendszer állt, amely egy ambiciózus csehszlovák-magyar közös projekt volt, minek célja a Duna energiájának hasznosítása, a hajózhatóság javítása, valamint az árvízvédelem megerősítése volt. Az 1977-ben aláírt megállapodás alapján két gát épült volna, az egyik Bős térségében, Szlovákiában, a másik pedig Nagymarosnál, Magyarországon.

Sosem épült meg a rendszer

Az építkezést a következő évtizedben kezdték meg, de hamar komoly vitákat váltott ki. Magyarországon a környezetvédők és a civilek határozottan ellenezték a projektet, mivel attól tartottak, hogy súlyos ökológiai károkat okozhat, például a talajvízszint csökkenését és a Duna ökoszisztémájának megrongálását. Emellett rengeteg házat kellett volna eldózerolni az építkezés miatt, a tájkép pedig teljesen megváltozott volna.

A politikai helyzet a 80-as évek végén, a rendszerváltás idején radikálisan megváltozott, és a projekt ellenzői egyre nagyobb befolyásra tettek szert. 1989-ben a magyar kormány egyoldalúan felfüggesztette a nagymarosi építkezést, majd később hivatalosan kilépett a megállapodásból. Csehszlovákia azonban folytatta a Bős gát építését, amely 1992-ben elkészült.

A két ország közötti konfliktus a Hágai Nemzetközi Bíróság elé került, amely 1997-ben arra kötelezte a feleket, hogy tárgyalások útján találjanak megoldást, de a kérdés máig megoldatlan. Míg a bősi vízlépcső Szlovákiában üzemel, a nagymarosi gát soha nem épült meg, a terület ma a természetvédők érdeklődésének középpontjában áll.