Mátyás király utódja volt az első komoly szerfüggő Magyarországon, alattvalóitól kért kölcsön: vállalhatatlan adósságba keveredett a szenvedélye miatt az uralkodó

A mai modern világban teljesen természetesnek hat, ha hétköznapi függőségekről beszélünk. Nem tudok ellenállni a csokoládénak, az első kávé előtt ne szólj hozzám, muszáj most ennem egy falatot. Apróságoknak tűnő dolgok, amik behálózzák az életünket, régebben viszont ezek akár a tönk szélére is sodorhattak akár egy királyi családot is.

Mátyás király kiváló udvartartást vezetett, ahol a gazdaság is rendben volt, Magyarország egyik legszárnyalóbb időszakaként tartották számon azokat az éveket.

El is süllyedt volna az igazságosként elhíresült király, ha nem tudja fedezni napi szükségleteit, pedig egyik szenvedélye egy akkoriban igen drága alapanyag volt.

Mátyás király híres lakomái középpontjában gyakran a cukor állt, amelyet az itáliai kereskedők budai lerakatából szerzett be. Az édes ételek, köztük a nádmézből készült finomságok, kiemelt helyet kaptak udvarában. Az 1476-os esküvői lakomán, amelyen Nápolyi Aragon Beatrix volt a menyasszony, egy különleges ételsorral kápráztatták el a vendégeket, amelyben már az első fogás is édesség volt. A hetedik fogás egy művészien megalkotott cukorkert volt, amely cukormadarakkal és cukorból készült mirtuszfával büszkélkedhetett.

Mátyás király utódja el is adósodott az édesszájúsága miatt, függősége már a palota alkalmazottjai előtt tette őt gúny tárgyává.

A cukor ekkoriban még nagy luxusnak számított Magyarországon, főként a királyi udvarok és főúri háztartások kiváltsága volt. Azonban a 16. század végére a cukor ára csökkent, és egyre több helyen használták édességek készítéséhez.

II.  Ulászló képtelen volt parancsolni a vágyainak.

Az édes ízek iránti szenvedély Mátyás utódjára, II. Ulászlóra is jellemző volt, bár az ő udvara már szerényebb volt, és a mohácsi csata után II. Lajos király pénzügyi nehézségei miatt szinte teljesen nélkülözte a cukrot a mindennapi étkezésben. Amikor azoban úrrá lett rajta a kényszer, akkor a palota alkalmazottjaitól kért kölcsön, ezzel fedezve a kiadásait. Természetesen ezt csak a jobbmódú beosztottjai engedhették meg maguknak, ez azonban bőven módot adott arra, hogy a király lejárassa magát az udvartartásában.

Az 1500-as évek második felétől a nádcukor elérhetősége nőtt, de a magyar társadalom szélesebb rétegeiben csak a 19. században vált általánossá a cukorfogyasztás, ekkorra azonban már jórészt cukorrépából készítették azt.

Cukor vagy nádcukor? Mi a különbség és melyik az egészségesebb? Az pedig a lenti videóból kiderül.

_{Forrás: szupermenta.hu}